Ország-világ

2004.12.09. 00:00

Az MSZP kinyitná a titkos aktákat

Az MSZP teljes egészében hozzáférhetővé tenné a rettegett III-as főcsoportfőnökség valamennyi aktáját. Hiller István pártelnök szavai szerint erre megvan a politikai akarat. Szakértők viszont arra figyelmeztetnek: baj lehet a teljes nyilvánosságból.

Körmendi Gábor

[caption id="" align="alignleft" width="140"] Ha a szocialista javaslatból törvény lesz, mindenki megkeresheti egykori önmagát a titkos iratok között
[/caption]Az MSZP olyan jogszabálytervezetet készít elő, ami lehetőséget biztosít a történeti levéltár állambiztonsági iratainak korlátozás nélküli megismerésére – mondta Hiller István, az MSZP elnöke.

A szocialisták azt javasolják, hogy minden olyan állambiztonsági irat, amely 1944. december 21. és 1990. február 14. között keletkezett, és amelyet az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára kezel, korlátozás nélkül megismerhető és nyilvánosság elé tárható legyen.

Lendvai Ildikó frakcióvezető  azt szeretné, ha 2005 februárjában ezzel az előterjesztéssel kezdené munkáját az Országgyűlés. A törvény-előkészítő munkacsoportot Burány Sándor frakcióvezető-helyettes vezeti. Ők dolgozzák ki azt, hogy milyen jogszabály-módosítások szükségesek az iratok nyilvánosságra hozatalához.  – A lehető legteljesebb körű nyilvánosságot akarjuk biztosítani – mondta Burány.

A szocialisták első lépésben azt szeretnék megoldani, hogy senki se mazsolázhasson kedvére az adatok között. Szerintük ezt követően lehet arról beszélni – elsősorban a közszereplők esetében –, hogy kapcsolódjon-e az iratokban foglaltakhoz szankció.

– Ideje volt meghozni ezt a döntést, de félő, hogy a politikusok el fogják húzni a vitát – mondta lapunknak Modor Ádám történész. Meglátása szerint büntetőszankciókat kellene foglalni a törvénybe, hogy magánkézben ne maradhasson zsarolásra alkalmas titkos akta.

A Reggelnek egy név nélkül nyilatkozó, adatvédelemmel foglalkozó jogász elmondta: a szocialista javaslat sérti a jogállam szentségét. Véleménye szerint  jogállamban nem lehet korlátozás nélkül nyilvánosságra hozni régi dokumentumokat. A hatályos adatvédelmi és levéltári törvények éppen ezt korlátozzák. Ennek a feloldásával való kacérkodás pedig nem más, mint politikaitőke-szerzés. Álláspontja szerint egy adott történelmi korszak pontos megismeréséhez elegendő az anonim kutatás.

Péterfalvi Attila adatvédelmi biztos szerint nem lehet félretolni a már meglevő törvény korlátait. Fontosnak tartja a szükségesség és az arányosság elvét. A közelmúltban több ügynökbotrány is borzolta a kedélyeket. Novemberben Molnár Gál Péter színikritikus ismerte el ügynökmúltját, de többek között Vikidál Gyuláról, Som Lajosról, Novák Dezsőről és Forró Tamásról is kiderült: aláírták a beszervezési nyilatkozatot.

Ha a szocialista javaslat zöld utat kap, akkor hihetetlen mennyiségű adat szakadhat a nyakunkba. Kiderülhet például az is, hogy kik voltak azok az egyházi személyek, akik besúgóként is tevékenykedtek. Megkerestük mind a katolikus, mind pedig a református egyház vezetőit. Ők egyelőre nem akartak nyilatkozni a kérdésről.

A tervezett korlátlan nyilvánosság a jövőben senkit sem kímél. A megfigyelt személyek legintimebb titkaiból lehet közkincs és rosszindulatú pletyka.

Herényi Károly, MDF: ismerjük meg a részleteket! – Amennyiben a törekvés nem fenyegeti a jelenlegi szolgálatok működését, akkor támogatni lehet a javaslatot. De előbb pontosan meg kell ismeri a tervezet pontos tartalmát és minden apró részletét. Személy szerint úgy vélem, hogy a régi sebeket feltépni nem bölcs dolog. Javaslom, hogy a fontos közszereplők – még mielőtt elfoglalják pozíciójukat – kötelesek legyenek igazolást szerezni arról, nem voltak ügynökök. Demeter Ervin, Fidesz: kiderül, őszinte-e az MSZP – Ha az a szándékuk, hogy a közéletet tisztítsák meg azoktól, akik együttműködtek az egykori politikai rendőrséggel, akkor mi ebben partnerek vagyunk – fogalmazott a politikus. Véleménye szerint ha a kormánypárt komolyan gondolja, hogy az iratokat korlátok nélkül meg lehet ismerni, akkor szembesülni kell azzal a problémával, hogy azok jelentős része 1989–90 körül megsemmisült vagy eltűnt. – Abban az időben a jelenleg is politizáló szocialisták irányították a Belügyminisztériumot, és ők biztosan tudnak segíteni az iratok fellelésében. Ezen le lehet majd mérni, hogy mennyire őszinte a szándékuk – mondta. Mécs Imre, SZDSZ: a temetetlen múlt lezárulhat – Üdvözlöm az MSZP vezetőinek nyilatkozatát, hogy elfogadják tizenöt éves követelésünket. Bízom abban, hogy megfiatalodott pártvezetésük végig is viszi a javaslatot, és végre lezárhatjuk a temetetlen múltat. Ha februárban elkezdjük a munkát, akkor jövő júniusban kész lehet a törvényi háttér. De a törvény megalkotásánál figyelembe kell venni az alkotmányt is. Módosítani kell a levéltári törvényt. Kenedi János történész: felszabadító élmény – Felszabadító hatással lenne a közvéleményre, ha nyilvánosságra hoznák a történeti levéltár állambiztonsági iratait. Ha az MSZP most kinyilvánított szándéka csakugyan a teljes iratfelszabadításra irányul, valamint egyszer s mindenkorra véget kíván vetni a zsarolási lehetőségeknek, az illegitim szivárogtatásoknak, akkor az 1990. előtti III-as főcsoportfőnökség teljes iratállományát, valamint a hiányzó iratok szabályos selejtezési jegyzőkönyveit át kell adnia a levéltárnak. Kutrucz Katalin: a magánügy nem lehet közügy – A teljes dokumentáció nyilvánosságra hozatalát nem tudom értelmezni. Az itt lévő iratok többsége az áldozatok magánéletéről szól. A magánéleti dokumentumok pedig semmiképpen sem hozhatók nyilvánosságra. Ezért nem gondolom, hogy a szocialisták szándéka valóban a teljes nyilvánosságra hozatal volna.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában