Ország-világ

2004.12.03. 03:02

Nem akarnak szavazatot koldulni

A kettős állampolgárságot támogató és elutasító hazai álláspontokat a kampányban megismerhettük. De vajon mit szólnak a népszavazáshoz azok a határon túliak, akikről szól a kérdés.

Szabó Palócz A.–Szőke L.

[caption id="" align="alignleft" width="311"] A Belügyminisztérium Bevándorlási Hivatalába járók jól tudják, hogy a jelenlegi szabályozás nagyban megnehezíti az állampolgárság megszerzését
[/caption]A politikai erők a vasárnapi népszavazással kapcsolatban éppen úgy kampányoltak, mintha pártkérdésről lenne szó. Pedig a referendum sokkal mélyebb tartalmú, hosszú távon meghatározza nemzetünk sorsát. A külhoni magyarok számára a december ötödikei döntés arról szól, hogy Magyarország lakossága minek, pontosabban magyarnak tekinti-e a határon túli nemzetrész tagjait. Sokaknak azért dobog a torkában a szíve, mert a szavazópolgárok egyetlen szavazattal kénytelenek dönteni arról: vállalnak-e közösséget a külhoni magyarokkal. Ők úgy érzik: a „gazdaországok” mindig másodrendűnek tekintették magyar nemzetiségű polgáraikat. Nem politikusokat kérdeztünk a vasárnapi népszavazással kapcsolatban. Ők parlamenti vitanapokon, tévévitákban és interjúkban sokszor kifejthették már véleményüket. Inkább azokat, akiknek a sorsáról valójában szól a népszavazás. Határon túl élő magyarokat kértünk meg arra, mondják el a véleményüket. Ahogy mondani szokás: „az utca emberét” szólaltattuk meg.

A megkérdezettek abban a három országban élnek, amelyek egyelőre messze járnak az uniós csatlakozástól. Románia van talán legközelebb a lehetőséghez, de az erdélyi magyaroknak még akkor is éveket kell várniuk arra, hogy ennek a közösségnek a részévé váljanak. Szerbia és Ukrajna, tehát Vajdaság és Kárpátalja pedig igencsak lemaradva, halvány reményeket táplálva bizakodik a csatlakozásra várók sorában. A tények makacs dolgok. Bármit is mondanak a politikusok. Elsősorban arra kerestük a választ, szeretnének-e Magyarország állampolgárai lenni, amennyiben kedvező lesz számukra a népszavazás eredménye. Megkérdeztük azt is: miért? Az utóbbi hetek politikai hangulata nyomán nem lehetett megkerülni a kérdést: milyen hatást váltott ki bennük az anyaországi kampány.

Mindennek az alapja az állandó lakcím

Ahhoz, hogy bárki szociális ellátásban és egyéb alanyi jogon járó juttatásban részesüljön, szükséges az állandó lakcím bejelentése. A lakhatás bizonyítását az illetékes polgármesteri hivatalok jegyzőinél vagy a Bevándorlási Hivatalban lehet intézni. Az állandó lakcím megszerzésekor bizonyítani kell a magyarországi tartózkodás jogosságát, amit szigorú eljárásrend szerint lehet megszerezni. Hivatalosan munkavállalói, jövedelemszerzői, tanulói vagy meghívott minőségben lehet Magyarországon tartózkodni. A rendelkezésre álló készpénzt, a hivatalos fizetésigazolást, a hallgatói jogviszonyt, illetve a meghívó anyagi lehetőségeit bizonyítani kell. Valótlan adatok közlése törvénybe ütközik.
Barát István (42) fémmarós, Vajdaság: – 1994-ben Budapesten dolgoztam a katonai behívó miatt. Egy bácsi minket, délvidékieket hontalanoknak nevezett. Kicsit fájt, de viccnek fogtam fel. Amennyiben a nem győz a népszavazáson, kérek egy hontalan állampolgárságot és egy hontalanútlevelet. Lennert Géza (52) újságíró, Vajdaság: – A népszavazás arról szól, hogy a magyarországi állampolgárok, akik között vannak mindenféle nemzetiségű és vallású emberek, eldöntik, hogy a határon túli magyarokat elismerik-e magyarnak. A vak is látja: már régen meg lehetett volna ezt oldani másképpen. Molnár Katalin (52) jogász, Vajdaság: – Igazán megleptek a magyarországi reagálások, nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy lesz az ellenállás velünk szemben. Egyébként azt hiszem, hogy én nem is igényelném a kettős állampolgárságot, legalábbis egyelőre biztosan nem. Talán később. Katkó Ferenc (30) színművész, Kárpátalja: – Annyira nevetségesnek tartom, hogy így egyáltalán nem tartok rá igényt. Sokat gondolkodtam azon, hogy megéri-e vagy sem. Lehet, hogy nem látom át rendesen a dolgokat, de nem kellett volna „nem”-re biztatni a szavazókat. Akkor inkább ne adjanak semmit. Benedek Sándor (26) alkalmazott, Erdély: – Igényelni fogom, ha megszavazzák. Nem érzelmi alapon, hanem gyakorlati szempontból. Ha Magyarországra utazom, ne nézzenek románnak, hanem magyarként kezeljenek. Másrészt: ha kinn akarok szerencsét próbálni, akkor „idegenként” nehezebb. Demeter Zsuzsa (19) tanuló, Erdély: – Ha megszavazzák, igényelni fogom az állampolgárságot, bár nagy hercehurcával jár. Nem azért, hogy kitelepedjek. Inkább azért, hogy könnyebben utazhassak Európában és ne alázzanak meg a határon azzal, hogy a pénztárcámban keresgélnek. Lőrincz Amália (24) titkárnő, Erdély: – Valószínűleg nem igényelném, mert nem látom értelmét. Románia az Európai Unió küszöbén áll, akkor már nem jár különösebb előnyökkel. Ráadásul sok az utánajárás. A magyarországi pártok kampányát nem követem, nem köt le különösebben a téma. Voda Gergely (24) tisztviselő, Erdély: – Ha igénylem is, nem azért, hogy a magyarországi adófizetők pénzén éljek. Nem is a könnyebb kivándorlás reményében. Az „igen”-ért való kampányolást nem az anyaországból kinnrekedt politikusoknak kellene végezni. Ez most kicsit olyan, mint a koldulás.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában