Ország-világ

2004.12.10. 06:46

Szegedi világszabadalom

Világra szóló magyar szabadalommal büszkél-kedhet a Szegedi Biológiai Központ. A működő és örökíthető mesterséges kromoszóma (MK) óriási lehetőségeket kínál a ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében. Hadlaczky Gyula, a mes-terséges kromoszóma feltalálója ismertette legfrissebb eredményeit.

Tornai Szabolcs

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A kutatási eredmények szerint az új eljárás a ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében, megelőzésében is hatékony lehet
[/caption]A klónozott bárány, Dolly híre bejárta az egész világot. Egy másik genetikai csodalény, Lucy viszont csak szakmai körökben vált ismertté. Pedig születése legalább akkora szenzáció volt 1998-ban, mint két évvel korábban Dollyé.

Lucy volt az első egér a történelemben, amely sejtjeiben mesterséges kromoszómát hordozott. Negyven helyett negyvenegy kromoszómája volt. Csakhogy Dollyval ellentétben Lucy nem pusztult el idő előtt, ráadásul MK-ját átörökítette utódaiba.

A működő és örökíthető MK megalkotása a Széchenyi-díjas magyar genetikus, Hadlaczky Gyula (56) és szegedi munkatársai érdeme. Hadlaczky 1985-ben nyújtotta be egyszemélyes tervét az MK létrehozására. Ötlete tudományos-fantasztikus regénybe illő elképzelésnek számított. Tíz év elteltével új technológia és nagyszabású vállalkozás lett belőle.

A felfedezést egy kanadai üzletember karolta fel, miután 1990-ben meghallgatta Hadlaczky egyik előadását. A vállalkozó 1995-ben megalapította a Chromos nevű céget, amely ma élen jár az MK-gyártásban.

A Chromos óránként egymillió MK-t termel kutatóintézetek és gyógyszervállalatok számára.

A Chromos 1996-ben hosszú távú szerződést kötött a Szegedi Biológiai Központtal, amely jelenleg 46 világszabadalommal rendelkezik az MK területén.

Az utóbbi két év eredménye, hogy fél tucat óriáscég megvette a magyar találmány nem kizárólagos felhasználási jogát.

A legfrissebb fejlemény, hogy San Diegóban december 6-án újabb előrelépésről számoltak be egy konferencián. Köldökzsinórvérből kiemelt őssejtekbe első ízben sikerült MK-kat ültetni.

Hadlaczky Gyula előadása után lapunknak elmondta, lezárult az MK történetének első fejezete. A következő fejezet az MK gyógyításban történő felhasználásának bizonyításáról fog szólni. A magyar kutató szerint az MK-n alapuló génterápia a ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelésében, megelőzésében is hatékony lehet.

Hadlaczky Gyula találmányának sikertörténete

1985: a tudós benyújtja az MK létrehozásáról szóló tervét 1989: elkészül az első MK 1993: az USA szabadalmi hivatala elfogadja 1995: megalapítják a Chromos Molecular Systems nevű céget a kanadai Vancouverben 1997: elkezdődik a magyar–kanadai közös fejlesztőmunka, a Chromos megkezdi az MK-k ipari előállítását (óránként egymillió) 1998: megszületik az első MK-t hordozó egér, Lucy 1999: Lucy MK-ja az utódaiba is átöröklődik 2000: a Chromos megjelenik a torontói értéktőzsdén 2003–2004: elindul az MK-k gyógyszeripari felhasználása

Az élet könyve – az örökítőanyag szerveződése

A magasabb rendű élőlényekben az örökítőanyag (DNS) kromoszómák formájában szerveződik. Az ember testi sejtjeiben 23 pár kromoszóma található. Minden párban az egyik apai, a másik anyai eredetű. Az ivarsejtek 23 párosítatlan kromoszómát tartalmaznak. Az ember génkészletét egy 23 kötetes könyvhöz szokták hasonlítani. Ezt hívják ma az élet könyvének. Egy kötet egy kromoszómapár. Egy oldal egy gén. A legfrissebb génszámlálás tanúsága szerint az ember génjeinek száma 20-25 ezerre tehető. Tehát egy kromoszóma átlagosan ezer gént tartalmaz.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában