Ország-világ

2004.12.20. 06:22

Várhatóan többet kell dolgoznunk pár év múlva

A magyar munkavállalók törvényes munkaideje heti 40 óra. Az Európai Bizottság 48 órás munkahét engedélyezését javasolja az unió versenyképességének javítása érdekében. A munkaadók egy része még hosszabb munkaidőt szeretne.

Teszler Vendel

Több felmérés szerint hazánk az Európai Unió középmezőnyében foglal helyet az átlagos heti munkaidőt tekintve. A magyar alkalmazottak valamivel több mint 41 órát dolgoznak.

A jelenlegi 40 órás törvényes heti munkaidő és az Európai Bizottság által bevezetésre szánt 48 órás határ között komoly különbség van. A javaslat az engedélyezett heti átlagos munkaidőre vonatkozik. Legkorábban a jövő év végén vagy 2006 elején fogadhatják el az uniós tervezetet. A tagorszá-gok két évet kapnak majd a bevezetésére. A magyar dolgozók heti munkaideje így várhatóan 2008-tól fog emelkedni. A munkaadók ugyanis aligha haboznak majd szerződéskötéskor a korábbiaknál hosszabb munkaidő rögzítésére. Hozzájuk hasonlóan az Európai Unió is javítani akarja versenyképességét.

Az EU célja utolérni az Egyesült Államokat. Az unió gazdaságának fejlesztési irányvonalát a tagországok az úgynevezett lisszaboni programban határozták meg. A 2000-ben elfogadott tervezet egyik sarkalatos pontja, hogy rugalmassá váljon az európai munkaerőpiac. A munkadók szeretnék elérni, hogy igény esetén növelhessék dolgozóik munkaidejét. Egyesek úgy vélik, hogy még a 48 órás heti munkaidő is kevés. Az országok arról egyeztetnek, hogy milyen feltételek mellett lehessen kibújni az általános szabályok alól, azaz még többet dolgoztatni. Az uniós szakemberek januárban Luxemburgban folytatják vitájukat a munkaidőről.

Visszaélések a munkaidővel

A munkáltatók egy része elmulasztja a munkaidő-nyilvántartás vezetését, hogy a tényleges munkaidőt és a pihenőidőt ne lehessen ellenőrizni. Így kerülik el a szabálytalanságok feltárását. A munkaidő-beosztás elkészítését és közlését szintén hajlamosak elhanyagolni a munkaadók. Ahol elkészítik, ott pedig sokszor nem tartják be, illetve nem vezetik fel az időközben történt változásokat. Több munkáltató nem határozza meg írásban a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját. Ezenkívül a kollektív szerződéssel nem rendelkező munkáltatóknál három hónapos időkerettel is találkoztunk, ami jogellenes – tájékoztatta lapunkat dr. Kovács Mária, az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség felügyeleti osztályvezetője. A főfelügyőség 2004 első félévében 22 846 telephelyet és közel félmillió munkavállalót ellenőrzött a különböző munkahelyeken. A munkaügyi főfelügyelőség munkatársai 2067 esetben intézkedtek a munkaidőre vonatkozó szabályok megszegése miatt. Összesen 20 976 főnél bukkantak kisebb-nagyobb munkaidős szabálytalanságra, vétségre.

Keretben is meghatároz

A munkáltató és a munkavállaló megegyezhet arról, hogy a dolgozó napi 8 óránál kevesebb vagy több munkát végezzen. A munkaidő keretben is meghatározható. Ez esetben nem egyenletesen oszlik el az elvégzett munka időtartama. Egy hétre, egy vagy több hónapra jelölhető ki egy munkaidőkeret. Az adott időszakra vonatkozóan kell a napi 8 órás átlagnak kijönnie.

Címkék#Vélemény
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában