2005.04.28. 00:00
Behozzák évtizedes hátrányukat
Az M6-os autópálya megépülésével egy időben gazdasági övezet kialakítását tervezik Érden.A ma hatvanezres város már régen nem „Európa legnagyobb faluja”.
[caption id="" align="alignleft" width="320"]
A Földrajzi Múzeum épületegyüttese, a hajdani Wimpffen-kúria 1840-ben épült. Ma műemléki védelem alatt áll.
[/caption]Ötvenezer éve lakott település Érd. A paleolitkori emberek vadászeszközeit most is meg lehet tekinteni az érdi Földrajzi Múzeumban. Régészek későbbi korokból is találtak értékes leleteket, Érden bronzkori földvár, vagy vaskori sírmező is található. A római korra pedig a hajdani légiók által járt hadiút emlékeztet.
Az Árpád-korban és a török hódoltság idején Érd területén még több falu állt. A mai város egykori magja az Óváros. Érd első okleveles említése 1243-ból való. A név magyarázatára két változatot tartanak számon: vagy az erdő, vagy az ér szóból származik. A 14. században keletkezett Érd legrégebbi épített emléke a Kutyavár, egy négyszög alakú kőkastély, amelynek mára csak a romjai maradtak meg. A mohácsi csatát követően a törökök birtokolták a várost, és előbb várat, később dzsámit is építettek. Érd-Ófaluban, a római hadi út nyomvonala mellett ma is látható a 17. században épült minaret.
A török uralom végére elnéptelenedett a hely, ekkor költöztek a magyar lakosság helyére a török elnyomás elől menekülő szlávok. A 18. században svábok és szlovákok is települtek Érdre. Templom, kápolna épült a városban, amely 1776-ban mezővárosi rangot is kapott. Az 1838. évi jeges ár letarolta az Ófalu vályogházait. Néhány kilométerrel feljebb újjáalapították a települést, amely 1911-ben a Károlyi grófok kezébe került.
Az 1920-as évek második felét követően a Károlyi család felparcellázta több mint 3 ezer holdnyi, nagyrészt erdőből és gyümölcsösből álló birtokait. Az olcsó telekárak és a főváros közelsége miatt az ország minden részéből érkeztek a betelepülők. 1930-ban még alig hatezren lakták a községet. A világháború után is folytatódó betelepülés során alakult ki Érdből Közép-Európa legnagyobb faluja. Végül 1979-ben kapott városi rangot. A buszpályaudvar 1972-ben, az első lakótelepi házak 1975-ben épültek a városközpontban. Ez az a városközpont, amely napjainkban éled teljesen újjá. Érd 750 utcájának hossza már 400 kilométer, a várost ma több mint hatvanezren lakják.
Döcsakovszky Béla Polgármester
– Érdet sokáig alvóvárosnak tartották, ahonnan szinte mindenki a fővárosba jár dolgozni. Így van ez ma is? – Valóban sok a betelepülő a városba, nagyjából ezer fővel nő a lakosság évente. A saját példámon keresztül megértem azokat, akik ideköltöznek. Szép a természeti környezet, csend és nyugalom van. – A főváros közelsége segíti Érdet, vagy éppen gátolja a fejlődését? – Is-is. Budapest túl közel és túl messze is van egyszerre. Nincs például kórházunk, mert a fővárosiak el tudják látni az érdieket. A nagyváros zajától azonban éppen elég távol vagyunk. Érd inkább régióközponti szerepre törekszik a környező falvakkal és városokkal együtt. – Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben? – Az M6-os autópálya elkészültével egybefüggő gazdasági övezet alakul ki Érd mellett. Ide ipari-kereskedelmi övezetet telepítünk. Új általános iskolát építünk, két új középiskolát is tervezünk. Fejlesztenünk kell a csatornahálózatot, ezzel összefüggésben javítanunk kell az utak minőségét is. – Mit tesznek a közlekedéssel? – A MÁV-val közösen új közlekedési csomópontot építünk. Az új elővárosi vasúti szerelvények késés nélkül, kényelmesen viszik majd az utasokat a Déli pályaudvarra.Az autópálya közelsége és a csend is vonzó érv
Gundel Takács Gábor (41): Öt és fél éve költöztünk Érdre feleségemmel és három gyermekemmel Budapestről – mondja a műsorvezető. Érdet két okból szeretem igazán. Az egyik a csend, a nyugalom, hogy madárcsicsergésre ébredünk. A másik, hogy a gyerekek egész nap a kertben játszhatnak. A közlekedéssel is elégedett vagyok. Érd felső részén lakom, közel az autópályához. Minden reggel gyorsan bejutunk Budapestre. Tulajdonképpen az egész család kétlaki. Én dolgozni járok a fővárosba, a gyerekek meg iskolába. Kalmár Emese (28): Nemrég költöztem Érdre a párommal. Korábban is kisvárosban laktam, és az egyetemi éveimet sem a fővárosban töltöttem. Ezért itt azonnal otthon éreztem magam. Örülök, hogy kertes házban élhetek. Jó, hogy tarthatunk háziállatokat, kutyánk és több macskánk is van. Dolgozni és szórakozni viszont mind a ketten a fővárosba járunk. Az a legjobb, hogy választhatunk: ha csendet akarunk, otthon maradunk, ha pörgésre vágyunk, egyszerűen bemegyünk a fővárosba bulizni.
– Valóban sok a betelepülő a városba, nagyjából ezer fővel nő a lakosság évente. A saját példámon keresztül megértem azokat, akik ideköltöznek. Szép a természeti környezet, csend és nyugalom van.
– A főváros közelsége segíti Érdet, vagy éppen gátolja a fejlődését?
– Is-is. Budapest túl közel és túl messze is van egyszerre. Nincs például kórházunk, mert a fővárosiak el tudják látni az érdieket. A nagyváros zajától azonban éppen elég távol vagyunk. Érd inkább régióközponti szerepre törekszik a környező falvakkal és városokkal együtt.
– Milyen fejlesztéseket terveznek a közeljövőben?
– Az M6-os autópálya elkészültével egybefüggő gazdasági övezet alakul ki Érd mellett. Ide ipari-kereskedelmi övezetet telepítünk. Új általános iskolát építünk, két új középiskolát is tervezünk. Fejlesztenünk kell a csatornahálózatot, ezzel összefüggésben javítanunk kell az utak minőségét is.
– Mit tesznek a közlekedéssel?
– A MÁV-val közösen új közlekedési csomópontot építünk. Az új elővárosi vasúti szerelvények késés nélkül, kényelmesen viszik majd az utasokat a Déli pályaudvarra. Az autópálya közelsége és a csend is vonzó érv Gundel Takács Gábor (41): Öt és fél éve költöztünk Érdre feleségemmel és három gyermekemmel Budapestről – mondja a műsorvezető. Érdet két okból szeretem igazán. Az egyik a csend, a nyugalom, hogy madárcsicsergésre ébredünk. A másik, hogy a gyerekek egész nap a kertben játszhatnak. A közlekedéssel is elégedett vagyok. Érd felső részén lakom, közel az autópályához. Minden reggel gyorsan bejutunk Budapestre. Tulajdonképpen az egész család kétlaki. Én dolgozni járok a fővárosba, a gyerekek meg iskolába.
Kalmár Emese (28): Nemrég költöztem Érdre a párommal. Korábban is kisvárosban laktam, és az egyetemi éveimet sem a fővárosban töltöttem. Ezért itt azonnal otthon éreztem magam. Örülök, hogy kertes házban élhetek. Jó, hogy tarthatunk háziállatokat, kutyánk és több macskánk is van. Dolgozni és szórakozni viszont mind a ketten a fővárosba járunk. Az a legjobb, hogy választhatunk: ha csendet akarunk, otthon maradunk, ha pörgésre vágyunk, egyszerűen bemegyünk a fővárosba bulizni. A Földrajzi Múzeum épületegyüttese, a hajdani Wimpffen-kúria 1840-ben épült. Ma műemléki védelem alatt áll. -->
