Tönkreteszi a teret az üvegpalota

Vásárok színtere volt

[caption id="" align="alignleft" width="320"] Mint az az 1898-ban készült képen látható, a villamosközlekedésre nem lehetett panasz
[/caption]Az egykori Kecskeméti kapu előtt fekvő pusztás térség mindig fontos szerepet töltött be Pest város gazdaságában. Mivel e ponton futottak össze az alföldi városokból érkező utak, a hely önként kínálta magát egy nagy vásárhely kialakítására. Jelentőségére már a magyar középkor hajnaláról ismerünk utalásokat. A teret a török időkben is piacként használták. A hódítók elűzése után szerepe gyakorlatilag szinte változatlanul megőrződött.

A 18. század közepétől németül Heuplatznak hívták. Széna térre 1866-ban keresztelték át. Mai nevét a református egyháznak adományozott telken felépült templom után kapta 1874-ben. Az imaházat Hofrichter József tervei szerint építették. Kevesen tudják, de 1959-ig a Kálvin téren állt a ma az Erzsébet tér fái alatt látható Danubius kút. Az Ybl Miklós alkotta díszes csobogó 1883-ban került eredeti helyére.

Autófolyam mindenfelől

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A tér mai képe jelentősen eltér a régitől. A rémes üvegpalota szinte agyonnyomja környezetét.
[/caption]A Kálvin tér a második világháborúban súlyos károkat szenvedett. Összetört a Danubius kút, több ház belövéseket kapott. A világégés nyomait az ötvenes évek végére tüntették el.
A szabálytalan alakú téren ma hat, óriási forgalmú út találkozik. 1949-ben egy körforgalmi rendszert alakítottak ki, ami gyakorlatilag egészen a metróépítkezésig megmaradt. A földalatti kialakításakor egyirányúsították a Kecskeméti utcát, míg az ugyancsak a térbe torkolló Múzeum utcát kikapcsolták a forgalomból. A tér közelében ugyancsak egyirányúsított Üllői utat egy lebontott épület helyén vezették be a térre.

A terület túlsó, képen nem látható sarkán áll Budapest egyik legrégibb fogadója, a Két Oroszlán. A 17. század végén épült házban lakott többek közt Benedek Elek író. Az 1990-ben átadott Korona Hotelt Csontos Csaba
tervezte.