Ország-világ

2005.05.03. 00:00

Nincs több kegyelem

Az illetékes parlamenti bizottság elutasította tegnap azt az indítványt, amely újabb haladékot adott volna a kényszervállalkozóknak. A kormány azt ígéri, még májusban rendezik az önfoglalkoztatás módját.

Kaszás Erzsébet

[caption id="" align="aligncenter" width="300"] Rénesné E. Trudi (39) ma már nem szeretne alkalmazottként dolgozni, mert most ő osztja be a feladatait és az idejét. Ezt nem szívesen adná fel.
[/caption]Vajon hajlandó-e a megbízóm munkaviszonyban is foglalkoztatni, vagy elveszítem a munkám? – kérdik ismét aggódva a vállalkozói szerződéssel dolgozók, hiszen június 30-án lejár az az idő, ameddig átalakíthatják a színlelt szerződéseket munkaviszonnyá. Rénesné E. Trudi a rajzfilm-stúdióban, ahol dolgozott, a honoráriumának a felét sem kapta kézhez a járulékok levonása után. És még szerencsésnek tartotta magát, hogy nem feketemunkásként alkalmazták. Ezért váltotta ki az egyéni vállalkozói igazolványt. Ma már nem adná fel a szabadságát.

„Elsősorban azoknál a munkatársaknál gondoltuk át, hogy maradjon-e meg a vállalkozói megbízási forma vagy változtassuk azt munkaviszonyra, akik tényleg nem kényszerből vállalkozók, hanem mert az ezzel járó függetlenség a megfelelőbb számukra – mondja egy nevét érthetően elhallgató gazdasági szolgáltató kft. ügyvezetője. – Ők ugyanis a saját nevükön adják a számlát, és a nyárra beígért munkaügyi ellenőrzéskor a legkönnyebb kiszúrni őket. Miközben azok, akiket azért nem jelentettünk be alkalmazottként, mert a munkabérük utáni adó- és egyéb terheket nem tudjuk kigazdálkodni, a legkevésbé megfoghatók. Ők ugyanis inkább hozzájuk közvetlenül nem köthető társaságokon keresztül veszik fel a járandóságukat.”

A Munka Törvénykönyve 2003. július elsejei módosítása óta sokadszorra alakul ki pánik a várható ellenőrzések miatt, mind a munkáltatók, mind az úgynevezett bújtatott munkavállalók körében. „Vajon megbüntetnek-e?” – kérdik. Illetve: „Vajon hajlandó-e a megbízom így is alkalmazni, vagy elveszítem a munkahelyem?” Az eredeti szigorítás célja az volt, hogy a kormány megvédje és visszaterelje a munkaviszonyban állók közé a kényszervállalkozókat. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb. Csak a törvény szigora nem elég a megoldáshoz. Fuvarozók, biztonsági őrök, zenészek, ügynöki munkát végzők, a tömegkommunikációban, a színházakban dolgozók és más szellemi foglalkozásúak várják a döntést. Elsősorban azok, akik mint vállalkozók lemondanak a szabadságról, a végkielégítésről vagy a felmondási védelemről. Cserébe viszont általában nem kötelező naponta bejárniuk a munkahelyükre. Nem osztják be őket ügyeletbe. Nem kérik számon rajtuk, hogy miért vállalnak az adott feladat mellett mást is. S lényegében saját maguk osztják be a munka- és a szabadidejüket.

Kényszervállalkozók: azok, akik alkalmazotti munkahely hiányában, kényszerből fogtak vállalkozásba. De azok is, akiket munkáltatójuk kényszerített számla adására. Aztán kiderült, hogy az önállóság feladását távolról sem minden szakmában tekintik célnak.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában