Önkormányzati hajsza az állami támogatásért

A pályázók közül egyedül a Pest megyei Taksony önkormányzata követte el azt a hibát, hogy az első határidőt átlépve, az év utolsó hónapjának közepéig terjesztették fel igényüket. Emiatt egyedül az ő kérelmüket utasították vissza.  Emiatt csúszni fog a 250 férőhelyes német nemzetiségi óvoda megépítése az 5800 lakosú településen. Következménye lesz az is, hogy a régi óvoda helyére így később költözhet a bölcsőde.
Más jellegű nehézségekkel kell szembenéznie a Komárom-Esztergom megyei Ászár vezetőinek. Ez a település néhány éve szerezte vissza önállóságát. Évtizedeken át csak Kisbér városrészeként emlegették őket, s ezen időszak alatt általános iskolájuk életveszélyessé vált.  Az új, 8 tantermes iskola építését eredetileg 438 millió forintból kívánták megoldani, de a közbeszerzési eljárás végén kiderült, hogy a legolcsóbb ajánlat is több mint 570 millió forint. Így a 90 milliónyi önerő a 348 milliós állami támogatással együtt sem lesz elég. Nem kényszerülnek ilyen megoldásra Tata képviselő-testületének tagjai. Ők külterületek ivóvízhálózatának kiépítésre kértek 304,1 millió forintot. Ennek az összegnek a felhasználásával a Bécs–Budapest közötti vasúti pálya alatt is átvezető 400-as ivóvízvezetéket építenek, továbbá egy 300 köbméteres víztornyot. Hasonlóként cselekedtek a fővároshoz közeli Alsónémedi döntéshozói is. Sőt! A tataiakéhoz képest csaknem négyszer annyi saját pénzt ajánlottak fel a Széchenyi iskola bővítéséhez, új tornacsarnok és aula építéséhez. Ennek ellenére nem kapják meg a 470 milliónyi címzett támogatást.
Nem panaszkodhatnak viszont a jánoshalmaiak, akik tanuszodájuk bővítésére kaphatnak 184,3 millió forintot. Kistérségi központként az oktatás fejlesztését ők fontosnak tartják, s ezt méltányolja a kormány is. Nincsenek ilyen tervei a szigethalmi önkormányzatnak. A kivitelezéshez szükséges közbeszerzési eljárást csak akkor írják ki, ha  a 303,4 millió forintos címzett támogatást megkapják.