Ország-világ

2005.05.14. 00:00

Válóperek magyar módra

Egyre kevesebb a válás Magyarországon. A jelenség hátterében feltehetően az áll, hogy kevesebb házasság köttetik. A pszichológusok cáfolják, hogy a válás feltétlenül árt a gyereknek.

Németh Zsuzsa

[caption id="" align="alignleft" width="97"] Attól, hogy a házasság zátonyra futott, még nem kell kardot rántanunk
[/caption]Manapság egyenlő arányban kezdeményezik a válást férfiak és nők – állítja dr. Fekete Tamás válóperes ügyvéd, aki magánemberként is átélte már a házasság felbontásának gyötrelmeit. Szerinte kedvező az a tendencia, hogy a fiatalok manapság nem kötik össze korán az életüket. Egyre érettebben kelnek egybe. Ily módon kivédhető a csalódások egy része, amelyet sokan azért élnek át, mert a lángoló szerelem idején mondják ki a boldogító igent. Azután jönnek a hétköznapok: sír a gyerek, anyagi gondok támadnak, lanyhul a korábban heves szexuális kapcsolat. Az elhidegülést rendszerint válás követi.

Ha a felek meg is tudnak egyezni a gyermekelhelyezésben és a lakáshasználatban, a tartásdíjat nem igazán szeretik fizetni. Fekete Tamás úgy véli, ezen a téren súlyos erkölcsi válságban van az ország. Pszichológusok vizsgálták a házasságok felbomlása körül kialakult tévhiteket is. Íme, néhány jellemzően téves nézet: Ha valaki elválik, általában csak önmagára gondol, nincs tekintettel a gyerekekre. Aki bűntudatot érez, és csak emiatt marad egy méltatlan kapcsolatban, nem is sejti, hogy milyen rosszat tesz a gyerekkel. Sokan csak akkor szánják rá magukat a válásra, amikor rádöbbennek, hogy az erőszak és a veszekedés többet árt mindenkinek, mint a különválás.

Mindig rossz a gyereknek, ha a szülei elválnak. A gyerek természetesen mindkét szülőjéhez ragaszkodik, de hamar észreveszi, ha a szülei már nem szeretik egymást. Gyakran a válás után a gyerekkel is jobban bánnak a szülők. Az anyukának jóval nagyobb lesz az önbizalma, a hétvégi apukák pedig sokkal könnyedebben foglalkoznak vele. Fontos, hogy a gyerek életében ne változzon semmi. Kutatók kiderítették, hogy miközben a szülők igyekeznek elkerülni a nagyobb változásokat – költözés, iskolaváltás –, a gyereknek ez kevésbé számít, mint ahogy feltételezték. Lényegesebb számára, hogy érezze, fontos a szüleinek. Néha még jót is tesz a környezetváltozás, de a nagyobb gyerekek véleményét tanácsos kikérni ebben a kérdésben. Baráti körük elvesztése néha súlyosabb lelki válságba sodorhatja őket, mint szüleik válása.

Nincs válás veszekedés nélkül. Megoldható, hogy két ember, aki valaha szerette egymást, kulturáltan váljon el. Vannak, akik a gyerekek miatt igyekeznek a dolgot közös megegyezéssel, háborúskodás nélkül lebonyolítani. Attól, hogy a házasság tönkrement és biztosan nem menthető meg, a békesség megőrzése még mindig lehetséges.
Válás után szigorú szabályokat kell felállítani. Nem a látogatások sűrűségétől függ, mennyire erős a gyerek kapcsolata a szüleivel. Ha gyakoriak a veszekedések, a szigorú szabályok csak rontanak a helyzeten. A válásról csak a felnőttek döntenek. Utána viszont a gyereknek is kell, hogy legyen beleszólása, mikor akarja látni a külön élő szülőt és mikor nem. Ha részt vehet a döntésben, nem érzi magát áldozatnak. Ez pedig fontos ahhoz, hogy kialakuljon egy minden érintett számára elfogadható életritmus.

Ne szidják egymást, ne hibáztassák magukat!

A vitákból lehetőleg hagyják ki a gyereket. Nem az ő hibája, hogy önök annak idején roszszul választottak. Ne szégyelljék, hogy elváltak. Semmivel sem érnek kevesebbet, mint a boldog házasok. Ne érezzenek bűntudatot a gyerek miatt, hiszen nem vele szakítottak. A válás után is sokat foglalkozhatnak vele. Vonják be a gyereket az ő életét is érintő döntésekbe, de legyenek tekintettel érzelmeikre. Kérjenek bátran segítséget, ha valamit egyedül nem tudnak megoldani. Hagyjanak fel az önsajnálattal. Ne szidják mások előtt volt házastársukat. Adjanak lehetőséget arra, hogy a gyerek minden nagyszülővel tarthassa a kapcsolatot. A gyerek előtt ne játsszák a mártírt. Még akkor se, ha valóban nehézségekkel küszködnek. Bátran próbálkozzanak új kapcsolattal. A gyereknek is jobb, ha az őt nevelő szülő boldog, kiegyensúlyozott! Ne áldozza fel magát a gyerekért. Ha felnő, terhére lehet a magányos, öregedő szülő. Ne nehezteljen az eltávolodó baráti körre, amely főként házaspárokból állt. Találhat új, sokkal jobb barátokat.

Ne szégyelljék, hogy elváltak. Semmivel sem érnek kevesebbet, mint a boldog házasok.

Ne érezzenek bűntudatot a gyerek miatt, hiszen nem vele szakítottak. A válás után is sokat foglalkozhatnak vele.

Vonják be a gyereket az ő életét is érintő döntésekbe, de legyenek tekintettel érzelmeikre.

Kérjenek bátran segítséget, ha valamit egyedül nem tudnak megoldani.

Hagyjanak fel az önsajnálattal. Ne szidják mások előtt volt házastársukat.

Adjanak lehetőséget arra, hogy a gyerek minden nagyszülővel tarthassa a kapcsolatot.

A gyerek előtt ne játsszák a mártírt. Még akkor se, ha valóban nehézségekkel küszködnek.

Bátran próbálkozzanak új kapcsolattal. A gyereknek is jobb, ha az őt nevelő szülő boldog, kiegyensúlyozott!

Ne áldozza fel magát a gyerekért. Ha felnő, terhére lehet a magányos, öregedő szülő.

Ne nehezteljen az eltávolodó baráti körre, amely főként házaspárokból állt. Találhat új, sokkal jobb barátokat. Attól, hogy a házasság zátonyra futott, még nem kell kardot rántanunk -->

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában