Ország-világ

2005.05.25. 00:00

Világjárvány fenyegeti a Földet

Idén Észak-Vietnamban jelentős átalakuláson ment keresztül a madárinfluenza vírusa. Ami azt jelenti, hogy sokkal nagyobb a veszély, mint eddig hitték. Erre figyelmeztet az Egészségügyi Világszervezet(WHO) legutóbbi jelentése.

Tornai Szabolcs

[caption id="" align="alignleft" width="193"] Ha a kór összekeveredik az emberi influenzával, vagy további átalakuláson megy keresztül, világjárvány fenyeget
[/caption]A világ víruskutatóinak egybehangzó véleménye, hogy közeledik az újabb világjárvány. Ezért óriási aggodalommal figyelik az ázsiai madárinfluenza viselkedését. Mint ismeretes, a madárinfluenza vírusa, a H5N1 1997-ben terjedt át először csirkéről emberre Hongkongban. A tizennyolc fertőzöttből akkor hatan haltak meg. Hongkongban minden baromfit leölettek, a madárinfluenza mégis továbbterjedt, főleg Kínában.

2004 elején Vietnam, röviddel később pedig Kambodzsa és Thaiföld is a járvány kitöréséről számolt be. 2004 nyarán új lendületet vett a betegség, és 2005 áprilisára ötvenkét ember halt meg Thaiföldön és Vietnamban. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szakértői május elején tartottak tanácskozást a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában. Az ott elhangzottak alapján készült el az a jelentés, amely fokozottabb elővigyázatosságra szólítja fel a világ országait.

A WHO szakemberei szerint a H5N1-es vírus tavalyhoz képest jelentős átalakuláson ment keresztül Észak-Vietnamban, és különbséget mutat a Dél-Vietnamban és más ázsiai országokban megfigyelt változatától is. Az átalakulás arra utal – bár bizonyíték nincsen rá –, hogy a madárinfluenza már emberről emberre is terjed. A szakemberek szerint az észak-vietnami vírustörzs kevésbé veszedelmes, de sokkal fertőzőbb.

Ha a madárinfluenza összekeverdik az emberi influenzával, vagy további átalakulásokon megy keresztül, kitörhet a világjárvány. Ez az általános aggodalom alapja. A WHO szakemberei szerint van idő óvintézkedésekre, de már minden országnak vészforgatókönyvet kell kidolgoznia. Különben a felkészületlen országokat végigpusztíthatja az esetleges világjárvány.

A madárinfluenza legfőbb tudnivalói a következőképpen foglalhatók össze:

1. A tizenhat ismert influenzacsoport mindegyike madárinfluenza, mert vízimadarakból származik, főleg kacsákból és sirályokból. Ezekből három okozza a szokásos téli influenzajárványokat. De a vízimadaraknál a vírus rendszerint nem okoz súlyos betegséget. Ezért szabadon terjedhet. Az igazi baj akkor kezdődik, amikor a vírus olyan állatra adódik át, amelynek immunrendszere nincs kellőképpen felkészülve a betegségre. Ha viszont ember kapja el a ragályt, nyomban fennáll a megállíthatatlanul elterjedő világjárvány veszélye. A madárinfluenza esetében éppen ez történt 1997-ben Hongkongban. Minden idők legnagyobb és legtöbb áldozatot követelő influenzajárványa egyébként 1918-ban tört ki. Mindöszsze néhány hónap leforgása alatt több mint ötvenmillió ember lelte halálát miatta.

2. A szokásos téli influenzajárványok évenete hétszázezer ember halálát követelik. Főleg idős vagy legyengült embereket és kisgyermekeket veszélyeztet. Ám az influenzajárványok sajátossága, hogy időről időre pusztítóvá válnak, és nagy az esély, hogy a hongkongi madárinfluenza hordozza a következő világméretű fenyegetést. Eddig emberek nehezen kapták el a madárinfluenzát. De amint a kór emberről emberre is könnyen átadhatóvá válik, kitör a világjárvány. A madárinfluenza két úton válhat pusztítóvá: keveredik az emberi influenzával, mint a korábbi világjárványok esetében, vagy magától alakul át veszedelmessé, emberekben vagy emlősökben időzve. A jelenlegi madárinfluenza hetven százalékban halálos, ami rendkívül aggasztó arány. Ha netán a H5N1 nem is idéz elő világjárványt, két „unokatestvére”, a H7 és a H9 még előidézhet.

3. Szerencsére létezik oltóanyag a H5N1-es vírus ellen. De hogy a megfelelő mennyiséget sikerül-e időben előállítani, kétséges. Ráadásul évente frissíteni kell az ellenszert, mivel az influenzavírus sajátossága, hogy rendkívül gyorsan változik. A gyógyszergyárak valószínűleg csak százmillió adagot tudnak majd előállítani havonta, és mint ismeretes, a világ lakossága meghaladta a hatmilliárdot.

4. Csaknem egy évtizede terjed Kína baromfiudvaraiban a H5N1-es vírus. Ez tavaly év elején derült ki, amikor több ázsiai ország elismerte a madárinfluenza jelenlétét. Kínai vírusszakértők szerint a H5N1 az emlősállatokban 1996 óta folyamatosan egyre ártalmasabbá válik. A WHO távol-keleti részlegének vezetője, Shigeru Omi idén februárban azt nyilatkozta, hogy a világjárvány veszedelme jelenleg a lehető legnagyobb.

Laboratóriumból is szétterjedhet a vész

Nemcsak ázsiai csirkék okozhatják az emberiség végzetét, hanem laboratóriumok is. Idén áprilisban rettenetes baklövésre derült fény. Az 1957-es pusztító influenzajárvány vírusa, a H2N2 mintái véletlenül belekerültek azokba a tesztcsomagokba, amelyeket tizennyolc ország négyezer laboratóriumába küldtek szét az USA-ból. A 2004 októberétől 2005 februárjáig tartó akció célja az volt, hogy felmérjék, a világ kutatóhelyei képesek-e azonosítani a különféle influenzavírusokat. Ezek szerint képesek rá. A tesztcsomagokat ugyan megsemmisítették, de hónapokig kell várni, míg kiderül, megismétlődik-e az 1957-es tragédia vagy sem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában