Kimászik-e a gödörből a Gödör?

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A város szívébe ásott Gödör nemcsak találkozópont, hanem az alternatív kultúra színhelye, ahol zenészek, képző- és előadóművészek mutathatják meg magukat
[/caption]Nyár esti mediterrán hangulat lengi át az Erzsébet teret. Telis-tele ücsörgő, kvaterkázó népséggel pad és szökőkutas terasz, süppedősre ült puff és örökzöld fauna alja. Csábít a főváros kultuszbázisává nemesedett intézmény, a Gödör. Nemzeti gödörként indult, mélyült-mélyült, kormány váltott, gaz meg tenyészett. Aztán megelégelték az emberek, össznépi megmozdulásra szánták el magukat. Kinyílt a gödörkapu: megállapodott a főváros és a kulturális tárca, hogy a város szívében kultúrközpontot létesítenek. – Filep Ákos és én mint a hasznosítási program kidolgozói kerültünk a képbe – mondja Kakuk Judit építész-klubvezető. Elkészült a park és a mélygarázs, viszont a színház-zeneterem, az előadóterem, az étterem és még vagy ezer négyzetméternyi szabadon hasznosítható terület még nem. – A Gödörklubot 2002 őszén nyitottuk meg, és beadtunk egy működtetési pályázatot. Elfogadták.

Ebbe – Judit szerint – belejátszott az a körülmény, hogy egy árva fillért sem kértek az államtól. Önfenntartók. – Mi keresztfinanszírozás keretében szerettük volna hosszú távon üzemeltetni a kultúrközpontot. Ennek lényege, hogy a mélygarázs, az étterem és az üzletközpont bérleti díja fedezi az alapfenntartási összeget – részletezi, és hozzáteszi, hogy az eltelt három év alatt elképzelésük torzó formában is bebizonyította életképességét. Ha a döntéshozók melléjük állnak. Nem állnak.

Márciusban robbant a bomba: híre ment, hogy az intézményt Gödröstül a Petőfi Csarnokhoz csatolják egy évre, amíg le nem zárul a végleges hasznosításról kiírt pállyázati szakasz. – Mi ezt nem tudjuk értelmezni, hiszen ha három évig működtettük, akkor a hátralévő egy évig miért nem tehetjük – meglehet, a keresztfinanszírozási főcsapáson, amin egy év alatt tudnának utat törni. Majdnem négyezer művész és közéleti személy írta alá a PeCsához csatolást ellenző petíciót: „ne verjenek szét jól működő, alulról indult kezdeményezést...”

– Félreértés kavarja az indulatokat – kommentál Schiffer János főpolgármester-helyettes. – A történet azzal kezdődik, hogy sikerült jó néhányunknak megakadályozni a főváros egyik  legfontosabb terének magánosítását. Elértük, hogy kulturális célt szolgáljon az alatta lévő építményekkel együtt. Ezt továbbfejlesztve a főváros a tulajdonában lévő ingatlan kezelését átveszi, a beruházást befejezi úgy, hogy mind a színház-, mind a konferenciaterem üzemeljen. Ezért a hasonló programokat megvalósító Petőfi Csarnok telephelyként működteti majd a kulturális intézményt, elsősorban kortárs fiatal művészek részvételével, és közben elindítja a befejezés feltételét biztosító pályázatot. Akkor alakítjuk ki a végleges formációt, ha befejeződött.

– A Gödörklub személyes kezdeményezésemre indult, szeretném, ha továbbműködne. A petíció nem más, mint két ember pozícióféltése. Mindazonáltal megállapodtunk velük, hogy addig, amíg nem vesszük át az intézményt, együttműködünk. Azt követően is keressük a kapcsolat fenntartásának lehetőségét... Egy a lényeg: nemcsak működik majd a Gödör, hanem a jelenleginél sokkal jobban…

Bródy János (59), a petíció egyik aláírója

A Gödörklubot kulturális honfoglalásnak tekintem. Kakuk Judit és Filep Ákos a köréjük szerveződő művészekkel együtt jó hangulatú, ízléses kulturális helyszínt varázsolt belőle. Tisztelem és becsülöm őket. Ahhoz, hogy milyen finanszírozási szálak keresztezik egymást, nem értek. Szeretném, ha a Gödör továbbra is jól működne. Ezért írtam alá a petíciót.