Marad a háromkulcsos áfa?

[caption id="" align="alignleft" width="193"] Az általános forgalmi adó változásai az élelmiszerek árát érintené markánsan. Bevezetésével többet fizetnénk.
[/caption]Lehet, hogy mégsem vezetik be jövőre az egységes, 21 százalékos adókulcsot, amit a közelmúltban Veres János pénzügyminiszter ismertetett. Biztosat azonban csak hétfő délután tudhatunk, amennyiben a kormányfő – a korábbi ígéretek szerint – bejelenti a 100 lépés programjának keretében tervezett adóváltozásokat. Igaz, az is elképzelhető, hogy a bejelentés néhány napot csúszik. Hiszen még a hét végén, lapzártánkkor is finomították a részleteket.

Az egységes 21 százalékos adókulcsot a múlt héten tárgyalta a kormány. A személyi jövedelemadó mellett érintette volna a társasági adót, az általános forgalmi adót és az egyszerűsített vállalkozási adót (evát). Természetesen nem ezek helyett terveztek – az evához hasonlóan – egyetlen adót 21 százalékos kulccsal. Hanem ezen adófajták mindegyikének kulcsa lett volna 21-21 százalék. Ami ebből a mai napra fennmaradt: a felső áfakulcs lesz 21 százalék. Tehát a jelenlegi 25 százalékos csökkenne. A korábbi hírekkel ellentétben valószínűleg megmarad a 15 százalékos kulcs is. Csakhogy a most ide sorolt termékek és szolgáltatások többsége átkerülne a 21 százalékos kulcs alá. Ami mindenképpen megdrágítaná többek között a közüzemi szolgáltatásokat. Ugyanakkor a 15 százalékos kulcsból néhány termék – főként élelmiszerek – a még kedvezőbb, jelenleg nem létező, 10 százalékos áfakulcsba kerülne.

A mai szuperkedvezményes, 5 százalékos áfa megtartását erősen fontolgatták – tudtuk meg –, de lapzártánkkor az az álláspont, hogy mégis megemelik 10 százalékra. A helyzetet azonban megint bonyolítja, hogy vajon mely termékeket és szolgáltatásokat tartják meg a kedvezményes kulccsal, vagy esetleg melyeket sorolják ide át. A társasági adó – köznyelven nyereségadó – öt százalékponttal történő felemelését (ami 16-ról így lenne 21), úgy tudjuk, csak akkor kívánják meglépni, ha az iparűzési adó mértékét 2-ről 1 százalékosra mérséklik.

A döntést mindenképpen befolyásolja, hogy a mai szintjén kedvező nyereségadó megemelése közvetlen befolyással lehet a Magyarországra érkező, új munkahelyeket teremtő külföldi tőkére. És természetesen a hazai vállalatok európai uniós versenyképességére. Ráadásul az iparűzési adó megszűnését már mindenki tényként kezeli. A kormány is. De megfogadva a szakértők tanácsát, úgy tűnik, csak fokozatosan szünteti meg. Az önkormányzatoknál így kieső bevételt viszont más forrásból kell pótolni. Ezt szolgálná tehát a társasági adó megemelése.

Az egyszázalékosra tervezett iparűzésiadó-kulcs nem minden vállalkozást érint majd egyformán. Hiszen az adótörvény a helyi adókra csak a maximális mértéket írja elő. Az önkormányzatok azonban dönthetnek úgy, hogy a saját településükön ennél kevesebbet kérnek. S bár az elmúlt három évben nőtt azok száma, akik a maximumot vetették ki, korántsem mindenhol. Továbbá az evások lényegében már eddig is csak egy százalékot fizettek, hiszen az adóalapjuk ötven százalékának a két százalékát kérték tőlük. Pontosabban azokon a településeken, ahol az önkormányzatok a legkisebbeknek sem adtak adómentességet. Számos településen azonban adtak, jellemzően évi egy-két millió forintig, de van, ahol kivételként 30 millióig.

Az iparűzési adóra vonatkozóan készült egy olyan változat is, hogy mégis most szüntetik meg, vagyis teljes egészében beépítik a társasági adóba. Ugyanakkor a társasági adó kedvezményeit is átgondolják, vagyis megszüntetnék azokat. Ellentételként a munkáltatók társadalombiztosítási járulékainak a csökkentése valószínű. Mind a magánszemélyektől, mind a vállalkozásoktól egyedi, hosszabb számolgatást igényel majd annak kiderítése, hogy ki jár jobban a változásokkal, az adózó vagy a költségvetés. Kivéve az evásoknál. Ők ugyanis, mivel eddig is egységes adót fizettek, a tervezett változásokkal is egységesen járnak rosszabbul. Hiszen bár az egységes adó elképzelése valószínűleg megdőlt, az eva felemelése a jelenlegi 15 százalékról 21 százalékra fennmaradt. Ráadásul ha a jövőben a 25 százalékos áfa helyett csak 21 százalékot számlázhatnak, ezen is veszítenek. Persze ha az ismertetett tervezetekből parlamenti jóváhagyás után valóság lesz, az evások december 20-ig kijelentkezhetnek az eva hatálya alól, és visszatérhetnek a tételes költségelszámolásra.

Az ekho már tény

Egyetlen lépésről már döntés született: ez az egyszerűsített közteher-viselési járulék (ekho) bevezetése. Mértéke 35 százalék lesz, és aki ekhót fizet, annak nem kell külön személyi jövedelemadót és semmilyen más, munkabéreket terhelő járulékot fizetni.