2005.06.10. 00:00
Milliárdok az akadálymentesítés útjában
Felmérést készített, illetve folyamatosan készít a fővárosi önkormányzat, hogy intézményeiben miképpen valósul meg az akadálymentesítés. A kiküldött kérdőívekre adott válaszok meglepő eredményekkel is szolgáltak. Tavaly a megkérdezett intézmények 17 százaléka úgy gondolta, nem kötelezik jogszabályok az átalakításra. Hat százalékuk nem is tudta, vannak-e ilyen kötelezettségei.
[caption id="" align="alignleft" width="129"]
Mentesítés Sok intézménynél nem tudják, hogy nekik is segíteniük kell
[/caption]Még több negatív választ kaptak, amikor az érzékszervi fogyatékosok segítésére kérdeztek rá. Az intézményvezetők negyven százaléka nem érezte kötelességének, tizenöt százaléka pedig nem tudott róla. Az értékelés arra a következtetésre jutott, hogy az érzékszervi és értelmi sérültek akadálymentes információhoz való hozzáférésében jelentős a lemaradás. Kifogásolták a tárgyi és személyi feltételek és a módszertan együttes hiányát. Miközben a törvény kimondja, hogy nem csak a mozgáskorlátozottak számára kell egyenlő hozzáférést biztosítani. A legpozitívabb hozzáállást az oktatási intézményekben tapasztalták a felmérést végző szakemberek.
A főváros vizsgálata szerint az ellenőrzött hetvenhárom épület mindenki számára hozzáférhetővé tétele 1,6 milliárd forintba kerülne. Ez azonban még nem minden. Ha teljes körű akadálymentesítést szeretnének, arra tízmilliárd forintot kellene költeni. Hol javul idén a helyzet? A Károlyi Mihály Gimnáziumban, a Széchenyi és a Lukács fürdőben. Előbbi harminc, utóbbiak 95 millió forintot kaptak az akadályok felszámolására. Ezenkívül esélyegyenlőségi célú fejlesztésekre kettőszázötvenmillió, felújítási feladatokra 115 millió forintot fordít a fővárosi önkormányzat. Hetvennégymillió forinttal azon speciális akadályok leküzdését támogatja, amelyek miatt a kulturális szolgáltatásokból szorulhatnak ki fogyasztóik.
