Darth Vader a köz szolgálatában

[caption id="" align="alignleft" width="257"] Kereszty Gábor és Sváby András a Naplóval akkor vét a közszolgálatiság ellen, ha saját magukat reklámozzák vagy szenzációt hajhásznak
[/caption]Az ORTT szerdán elfogadott döntéscsomagja, amely újabb öt évre frekvenciát ad a két kereskedelmi televíziónak, rávilágított a médiatörvény legtöbb betegségére. A jogszabály lehetőséget nyújtott például arra, hogy a döntés már most megszülessen, holott az RTL Klub és a TV2 eredeti szerződése csak két év múlva, 2007 júliusában járt volna le. Meghosszabbított szerződéssel újabb öt évig sugározhatnak műsort az országos kereskedelmi tévék, és elindulhat az m3, a Magyar Televízió új közéleti-politikai csatornája. A médiahatóság Ladvánszky György beadványára határozott így kétharmados többséggel. Az ORTT szocialista delegáltja a mihamarabbi döntést sürgette. Az ügy kapcsán csütörtök este Kovács György, az ORTT elnöke a Hír TV-ben azt mondta: törvényesen jártak el. Halász János, a Fidesz országgyűlési frakciójának szóvivője lapunknak úgy fogalmazott: megbukott az ORTT. Egy normálisan működő médiahatóság nem játssza ki a törvényt, nem a kiskapukat keresi, hanem helyesen értelmezi azt. A médiatörvény betűjét és szellemét is megsértette, semmibe vette. Nem kizárt, hogy politikai nyomásgyakorlás okán is. Halász megkérdőjelezi a döntés társadalmi legitimitását, mint mondja, a hatóság nem is vizsgálta azt, hogy közszolgálati kötelezettségeiknek eleget tesznek-e a kereskedelmi csatornák, pedig erről a korábbi hetekben már rendelkezett az ORTT. Ráadásul a tévék a továbbiakban így bármikor eltérhetnek a rájuk vonatkozó szabályoktól. Ez azonban nem változtat azon a tényen, hogy a kereskedelmi tévék 2012-ig sugározhatnak változatlan feltételek mellett. A médiatörvény 10 százaléknyi közszolgálati műsort ír elő a kereskedelmi tévék számára, ám ők nyolc éve 32 százalékot vállaltak. Kereszty Gábor, a TV2 vezérigazgatója a szerződéshosszabbítás bejelentése után így nyilatkozott: „Mindez azt jelenti, hogy az elkövetkező hét évben tovább építhetjük a TV2-t, és vele együtt azt a márkát, ami az érzelmekről, az értelemről és a minőségi műsorkörnyezetről szól, és továbbra is hangsúlyos teret szán a közszolgálatiság megjelenítésének.”

kep10739>– A Műsorfigyelő és -elemző Szolgálat évek óta kialakult szempontrendszer szerint tárja az ORTT elé, hogy szerinte a kereskedelmi televíziók által közszolgálatinak vélt műsorszámok megfelelnek-e a közszolgálatiságnak, de a végső döntést az ORTT elnöksége hozza meg – magyarázza Vékony Éva, az ORTT szóvivője. A TV2 üzleti titokra hivatkozva nem közölte azon műsorai listáját, amelyeket közszolgálatinak minősít. Megtudtuk azonban, hogy 2004-től már nem próbálja közszolgálatiként elfogadtatni az Aktívot, mert 2003-ban szinte egyetlen alkalommal sem ismerte el az ORTT, hogy a műsor ebbe a kategóriába tartozik. „A mindennapi életvitelt segítő, a közéleti tájékozódást szolgáló” kategóriába sorolt Jakupcsek-show sokszor elhasalt a közszolgálati minősítővizsgán. Jakupcsek Gabriella azóta már megszűnt műsorának esetében az ORTT azt mondta, hogy a műsorszám közszolgálati jellege, a felvetett téma és a műsorban kialakult vita kulturáltsága alapján ítélhető meg. Az adások témája és a feldolgozás módja műsorról műsorra változott. Egy részüknél jogos volt a közszolgálati besorolás, de kiderült, hogy a munkahelyi szerelem taglalása, a szexmánia elemzése, a testépítők és a krokodiltartók bemutatása nem számít közszolgálati műsorelemnek.

Konta Barbara beszélgetős műsora, a Barbara – Dumáljuk meg! a TV2 szerint azzal töltötte be közszolgálati küldetését, hogy a fiatalok számára fontos kérdéseket vetett fel nagy nyilvánosság előtt. Az ORTT ezzel szemben azt közölte, hogy a műsor közszolgálati besorolása elfogadhatatlan, mert a téma fő vonzereje az intim részletekben rejlik, a műsorvezető a vendégek szexuális szokásainak kiteregetésére koncentrált a „ciki a műcici” vagy „kirúgott a pasim, mert nem feküdtem le vele” témájú műsoraiban. A TV2 legnépszerűbb riportmagazinja, a Napló az esetek többségében megfelelt a közszolgálatiság elvárásainak, kivéve azokat a műsorrészeket, amelyek célja a csatorna más produkcióinak népszerűsítése volt vagy erőszakos jeleneteket tartalmazott, és az ORTT úgy érezte, hogy kifejezetten nézőszámnövelés miatti szenzációként került az adásba. Az ORTT monitoring csoportja minden egyes műsor után, utólag dönti el, az adott műsor közszolgálatinak minősül-e. Ha úgy találják, hogy például a Fókusz egyik adása nem minősül annak, akár tízmilliós büntetést is kiszabhatnak.

– Magyarországon sokakban él az a felfogás, hogy amit sokan néznek, az nem lehet közszolgálati. Pedig egy közszolgálati műsornak közérdeklődésre is számot kell tartania, ha pedig sokak számára érdekes, akkor azt sokan is fogják nézni, attól függetlenül, hogy a műsor belefér-e egy bírálótestület közszolgálatiság-fogalmába – mondja a Reggelnek Kolosi Péter, az RTL Klub programigazgatója. Szerinte a műsorkészítőknek csupán az a feladatuk, hogy érdekes és informatív műsorokat készítsenek. – Kicsit az az érzésem, hogy úgy állnak egyesek a kereskedelmi tévék közszolgálati kötelezettségeihez, hogy azt mi, műsorkészítők úgy érezzük, ha valamit kötelező csinálni, az fájjon is – teszi hozzá Kolosi.

Az egész estés filmek közül az RTL hiába próbálta belegyömöszölni a közszolgálati kategóriába az Armageddon, a Hannibál és a Dirty Dancing című filmeket, ezek nem feleltek meg a követelményeknek. Átment viszont a Csillagok háborúja, de megbukott az űrmese többi része. Ebből az következik, hogy a lista bizonyos esetekben következetlen. Azaz Darth Vader Obi-Wan Kenobit közszolgálati módon küldi a másvilágra, két résszel később, A jedi visszatérben már kereskedelmi módon pusztítja el a főgonoszt. A Vasálarcos és Az ország tesztje szintén átment a rostán. Az Ikershow című „szórakoztató családi” műsort nem találták közszolgálatinak, miközben az adásban szereplő orvos-genetikusok kutatási célokra kikérték az RTL Klubtól az adáskazettát.

Az RTL Klub másfél milliárdja az utolsó fillérig kábelhálózat-fejlesztésre és a műsorszórás korszerűsítésére fordítódik, szintén pályázati rendszerben. Tehát a konceszsziós díjjal a kereskedelmi tévék a náluk sokkal szegényebb közszolgálati testvéreiket segítik. Kereszty Gábor és Sváby András a Naplóval akkor vét a közszolgálatiság ellen, ha saját magukat reklámozzák vagy szenzációt hajhásznak Konta Barbara témáival megbukott minden közszolgálati vizsgán -->