Ország-világ

2005.07.25. 00:00

Rajtolt az egyetemi kiszorítósdi

Holnap derül ki, kit vesznek fel Magyarországon a felsőoktatásba. A bécsi egyetem campusában a múlt héten sátrakat vertek fel a fiatalok, hogy másnap az elsők között jelentkezhessenek. Megindult a diákvándorlás. Magyarok külföldön, külföldiek Magyarországon tanulnak.

Zsebesi Zsolt

[caption id="" align="alignleft" width="301"] Az Európai Bíróság döntése nyomán nem lehet korlátozni az unión belül a diákok tanulását. Feltéve persze, ha az illető bírja az adott nyelvet.
[/caption]A hazai egyetemi pontvadászathoz képest is szélsőséges helyzet alakult ki az osztrák egyetemeken, ahol nincsenek felvételi vizsgák, csak beiratkozás, és egyedül a jelentkezési sorrend dönt. A múlt héten kezdődött jelentkezési időszak dantei jelenetekkel indult. A fiatalok sátorban aludtak, és reggel 7 órakor már 400 beiratkozni vágyó toporgott végeláthatatlan sorban a bécsi egyetem campusában. Az osztrák főváros orvosi egyetemén egy nap alatt betelt a felvételt kérők listája.

A beiratkozási roham oka, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán most már a külföldi diákoknak is elég a hazájukban szerzett érettségit felmutatni ahhoz, hogy felvételüket kérhessék az osztrák egyetemekre. Korábban csak azok jelentkezhettek, akiket már hazájukban felvettek valamilyen felsőoktatási intézménybe. A bíróság ítélete után Ausztria 8 egyetemi szakon korlátozást helyezett kilátásba a felvenni kívánt külföldiek számára, ha az veszélyezteti a helyi diákok továbbtanulását. A döntést a rektori hatáskörbe utalták. Az eddigi adatok szerint nem csoda, ha félnek a helybéliek.

A bécsi orvosi egyetem első évfolyamán rendelkezésre álló 1560 helyre 1127 osztrák (2004-ben 1344), 267 német (69) és 166 egyéb külföldi (147) jelentkezett a listázásra szánt első napon. A többiek már hiába is reménykednek, esélyük alig nagyobb a nullánál. Innsbruckban, az ottani orvosi egyetemen négy nap alatt 600 jelentkezőt regisztráltak, akikből több volt a német, mint az osztrák. A szomszédos német nyelvű országból 290-en, Ausztriából 261-en kerültek fel a jelentkezettek listájára. Bécs úgy véli: uniós szolidaritás ide, uniós szolidaritás oda, az azért mégsem járja, hogy az Ausztriában drágán kiképzett orvosok, gyógyszerészek, biológusok ezrei Németországban kamatoztatják tudásukat, és immár el is veszik a helyet a hazai diákok elől. Közben az osztrák egyetemek sem állnak valami fényesen. Az országos rektori tanács szerint a most induló tanévre 170 millió euró (42,5 milliárd forint) hiányzik az egyetemek költségvetéseiből, és ezt sem a kormány, sem az önkormányzatok nem hajlandók megfizetni. Mindez annak ellenére, hogy a minisztérium az új tanévre 70 millió eurós (17,5 milliárd forint) rendkívüli beruházási segélyt nyújt az intézményeknek.

A magyar diákok másik, tanulás szempontjából kedvelt országában, Angliában is hasonló a helyzet az egyetemek költségvetését illetően. A bővítés óta az új EU-tagállamokból érkező hallgatók száma a brit egyetemeken megtöbbszöröződött. Ez komoly bevételkiesést okoz, az oxfordi egyetem például már az év elején finanszírozási válságban volt. Mivel az EU-tagországokból érkező hallgatók hazaiaknak minősülnek, most már ugyanazt a csökkentett, 2004/2005-ben tanévenként 1150 fontot (400 ezer forint) fizették, mint a brit hallgatók. A helyzet 2006-tól tovább bonyolódik, hiszen az akkor életbe lépő új szabályok szerint a legmagasabb tandíj évente 3 ezer fontra (1 millió 50 ezer forint) emelkedik, de ennek törlesztését csak a diplomázás után kell elkezdeni. Akkor is csak abban az esetben, ha a végzett hallgató éves jövedelme már elérte a 15 ezer fontot (5,25 millió forint). Az új tagállamokban  messze nem keresnek ennyit a fiatalok.

A magyar felsőoktatásban 3,2 százalék a külföldi állampolgárságú diákok aránya, ami nem magas. A felsőoktatásban a külföldi hallgatók közel 60 százaléka a környező országokból érkezik. A természettudományi képzésben nemzetközi összehasonlításban is nagyon alacsony a külföldi hallgatók aránya (4,2 százalék), míg az egészségügyi és orvosképzésben kiugróan magas (22,5 százalék).

Itthon háromszor több hallgatót várnak

Szeretnénk elérni, hogy háromszor annyi, vagyis a mostani 3600 helyett tízezer külföldi diák tanuljon Magyarországon – nyilatkozta lapunknak Mang Béla, az Oktatási Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára. Az Európai Unió állampolgárai a magyarokkal azonos feltételekkel jelentkezhetnek a magyarországi felsőoktatási intézményekbe, egyetemekre, főiskolákra. Az ő pontszámaikat is ugyanúgy, mint a magyarokét, szakonként meghatározott érettségi tárgyakból kell számítani. Ezen felül az intézmények úgynevezett magyar nyelvű alkalmassági vizsgát is előírhatnak, s elő is írnak. Például egy finn diák csak abban az esetben tanulhat Magyarországon ingyen, ha az adott szak magyar nyelvű képzésére jelentkezik. Más a helyzet, ha egy EU-s diák itthon egy adott szak angol nyelvű képzésen vesz részt, akkor mindenképpen tandíjat kell fizetnie.

Ezen felül az intézmények úgynevezett magyar nyelvű alkalmassági vizsgát is előírhatnak, s elő is írnak. Például egy finn diák csak abban

az esetben tanulhat Magyarországon ingyen, ha az adott szak magyar nyelvű képzésére jelentkezik. Más a helyzet, ha egy EU-s diák itthon egy adott szak angol nyelvű képzésen vesz részt, akkor mindenképpen tandíjat kell fizetnie. Az Európai Bíróság döntése nyomán nem lehet korlátozni az unión belül a diákok tanulását. Feltéve persze, ha az illető bírja az adott nyelvet. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában