Egyszerűsödik a közbeszerzés, nő az értékhatár

Emelkednek az értékhatárok, egyszerűsödhet és gyorsabbá válthat a procedúra, a jelenleginél nagyobb önállóságot kaphat az ajánlatkérő és a pályázó a módosuló közbeszerzési törvény révén. A jogszabály előkészítői ugyanakkor vigyáznak arra, hogy a másfél éve hatályba lépett törvény eredeti céljai – különösen a közpénzfelhasználás átláthatósága, a verseny, illetve az esélyegyenlőség – és a jogbiztonság ne sérüljön – nyilatkozta a Világgazdaságnak Gadó Gábor, az Igazságügyi Minisztérium helyettes államtitkára. A napokban tárgyaltákmeg azokat a pontokat, ahol a közösségi irányelvek, illetve a gyakorlati tapasztalatok szükségessé teszik a módosítást.
Emelkednek az egyszerű eljárási és a nemzeti értékhatárok. Az egyszerű eljárásban az árubeszerzés és a szolgáltatás mai kétmillió forintos küszöbértéke nyolcmillióra nőne. Változik a törvény alá vont beszerzések köre. Az uniós beszerzések például kiterjednek a postai szolgáltatásra, miközben a távközlés kikerül a törvény hatálya alól.
A szakemberek árnyaltabban szabályoznák az ingatlanbeszerzéseket. Elképzelhetőnek tartanak egy olyan megoldást, amely nem teszi kötelezővé a közbeszerzést, de megköveteli, hogy az ajánlatkérő hirdetményben tegye közzé az adásvételi, bérleti vagy lízingszerződés megkötését és annak indokolását, hogy miért mellőzte a procedúrát.
A gördülékenyebb eljárások érdekében több előírást mellőznének, legalábbis oldanák némelyik szigorát. Az egyszerű eljárásban például – ha a kiírásra nem érkezik három ajánlat – azok bontása nélkül újra meg kell keresni legalább három ajánlattevőt. A pályázat érvényes lehetne újabb megkeresések nélkül is, ezért attól eltekintenének a kodifikátorok. Ugyancsak megszüntetnék azt a szabályt, amely kötelezővé teszi hirdetmény közzétételét, ha a beszerzés értéke eléri a nemzeti értékhatár felét.
Változnak a gyorsított eljárás feltételei. Erre jelenleg rendkívüli és nem az ajánlatkérő mulasztásából eredő sürgősség esetén van mód. A jövőben a sürgősség elegendő alapot adna az eljárásra. Sokszor ugyanis fontos közérdek követeli meg a beszerzés mielőbbi lebonyolítását, és ilyenkor nincs jelentősége, hogy a sürgősséget objektív ok vagy mulasztás idézte elő – mondta Gadó Gábor.
A pályázó dolgát könnyíti meg, hogy bizonyos eredeti igazolások híján azok egyszerű másolata is elfogadható lesz közokirat helyett az egyszerű és a nemzeti közbeszerzésekben.
A tervek szerint az uniós értékhatár fölötti ügyekben sem lesz kötelező a közbeszerzési tanácsadó közreműködése. Az érintett pedig várhatóan nemcsak a közbeszerzési tanácson keresztül, hanem közvetlenül, elektronikus úton is eljuttathatja a szükséges dokumentumokat az uniós közlönyben való közzétételre. A tervezetet ősszel tárgyalja meg a kormány.