2005.08.13. 00:00
Hová tűnt a tanárok 13. havi bére?
Próbaperre készülnek a pedagógusok, mert szerintük tavaly elmaradt a 13. havi bérük. A kormány szerint ezt kifizették, csak más néven: nulladik havi bérként januárban kapták meg a tanárok a pénzüket.
„Ügyeskedtek a pedagógusok pénzével” – utalt a decemberben elmaradt 13. havi bérére Tiszolczki Tamás, budapesti pedagógus. – „Januárban ugyan megkaptuk a pénzt, de az a kifizetés már az idei költségvetés terhére történt. Az állam így évről évre görgeti maga előtt az elmaradt 13. havi bért, hogy ne kelljen azt kifizetnie a pedagógusoknak” – panaszolta a testnevelő tanár. A nem éppen anyagi megbecsülésükről ismert pedagógusok jelentős részének gondot okozott a 13. havi bér kifizetésének elmaradása, ugyanis a pénzt betervezték a karácsonyi és a szilveszteri vásárlásokba.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint is elmaradtak a 2004. évi 13. havi bérek, a kormány szerint viszont kifizették, csak nem ezen a néven. Nagy Erzsébet, a szervezet pécsi ügyvivője közölte, hogy próbapert indítanak. Kerpen Gábor, a PDSZ elnöke pedig sérelmesnek nevezte Csizmár Gábor munkaügyi miniszter válaszát az illetmények ügyében. „A miniszter úr ugyan elismeri, hogy kompenzálandó lenne az elmaradt illetmény, de erre sem 2005-ben, sem 2006-ban nem lát lehetőséget. Ez számunkra elfogadhatatlan” – jelentette ki Kerpen Gábor. Csizmár válaszlevelében kifejtette, ez egymagában nyolcszázalékos bérnövekedést eredményezne, ami a makrogazdasági folyamatokba nehezen beilleszthető. A PDSZ elnöke is elismerte, hogy 2005-ben közel kilencszázalékos béremelés várható, de a kieső illetménnyel kikerült a rendszerből nyolc százalék, ami csak egyszázalékos béremelést jelent. „Ez komoly reálbércsökkenést eredményezne, s egy növekvő gazdaságban csökkenne a bérük vásárlóereje” – emelte ki Kerpen.
A PDSZ elnöke időhúzásnak véli a tárgyalások elhalasztását. Attól tart, hogy ha a 2006-os bérekről és a 2004. évi 13. havi illetményről folytatott tárgyalások egybecsúsznak, akkor a 2004. évi illetmény ügye véglegesen lekerül a napirendről.
László Boglár kormányszóvivő szerint a miniszter válaszában arra a parlamenti döntésre utalt, amely a 13. havi illetményt nulladik havi bérként jelölte meg. Ezzel a 2004. évi 13. havi bért a 2005. évi nulladik havi bérként fizették ki a tanároknak. A minisztérium nem zárkózik el a tárgyalások elől, de erre csak a költségvetési tárgyalások keretén belül hajlandóak a következő hónap második felében. Horgász László, a tárca politikai államtitkára kevés esélyt lát az egy összegben történő kompenzációra, mivel ez megterhelné a költségvetést.
„Vérlázító azt mondani, hogy a 13. havi illeték nem illeszthető be a makrogazdasági folyamatokba” – válaszolta lapunk kérdésére Sió László, a Fidesz Oktatási Kabinetjének vezetője. – „Amikor a minisztérium autóvásárlásairól kell dönteni, irodabútorokat kell venni vagy a saját 13. havi bérüket kell kifizetni, akkor nem foglalkoztatják őket ennyire a makrogazdasági folyamatok” – emelte ki Sió.
A Fidesz szerint Magyar Bálint hazudott
Sió László szerint Magyar Bálint oktatási miniszter valótlant állított, mikor arra hivatkozott, hogy a felsőoktatásban betöltetlenül maradt háromezer államilag finanszírozott helyet a fellebbező diákoknak, valamint a hitéleti oktatásban résztvevőknek és határon túli magyaroknak tartanák fent. A Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint ilyenkor már nincs eredménye a fellebbezéseknek, és az említett egyéb oktatásban résztvevők száma közel sem töltené be a betöltetlen felsőoktatási helyeket, s nem indokolt erre a célra férőhelyeket tartalékolni.Az elbocsátott pedagógusok felét vették vissza
Kétezer pedagógust bocsátottak el az év elején egy törvénymódosítás miatt, amit azóta hatályon kívül helyezett az Országgyűlés. Ez eredetileg azt mondta ki, hogy a 65 év felettiek jogviszonyát meg kell szüntetni. Ezt a rendelkezést végül május végén visszavonták, de az „előre” elbocsátott pedagógusoknak csak mintegy fele kapta vissza az állását. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a már visszavont rendelkezés elsősorban a szakképzésben okozott komoly problémákat, mivel az intézmények nem találtak elegendő számú, megfelelően képzett fiatal munkaerőt.
nulladik havi bérként januárban kapták meg a tanárok a pénzüket. Éber Sándor – Farkas Károly A Fidesz szerint Magyar Bálint hazudott Sió László szerint Magyar Bálint oktatási miniszter valótlant állított, mikor arra hivatkozott, hogy a felsőoktatásban betöltetlenül maradt háromezer államilag finanszírozott helyet a fellebbező diákoknak, valamint a hitéleti oktatásban résztvevőknek és határon túli magyaroknak tartanák fent. A Fidesz oktatási kabinetjének vezetője szerint ilyenkor már nincs eredménye a fellebbezéseknek, és az említett egyéb oktatásban résztvevők száma közel sem töltené be a betöltetlen felsőoktatási
helyeket, s nem indokolt erre a célra férőhelyeket tartalékolni. Az elbocsátott pedagógusok felét vették vissza Kétezer pedagógust bocsátottak el az év elején egy törvénymódosítás miatt, amit azóta hatályon kívül helyezett az Országgyűlés. Ez eredetileg azt mondta ki, hogy a 65 év felettiek jogviszonyát meg kell szüntetni. Ezt a rendelkezést végül május végén visszavonták, de az „előre” elbocsátott pedagógusoknak csak mintegy fele kapta vissza az állását.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a már visszavont rendelkezés elsősorban a szakképzésben okozott komoly problémákat, mivel az intézmények nem találtak elegendő számú, megfelelően képzett fiatal munkaerőt. -->
