2005.08.24. 06:58
Ígéretekben nincs hiány
A német alkotmánybíróság kedden hosszasan foglalkozott az előrehozott választásokkal kapcsolatos képviselői panaszokkal. Folytatás később.
[caption id="" align="alignleft" width="113"] A Bundestag májusban vonta meg a bizalmat a kancellártól
[/caption]Két Bundestag-képviselő panasszal élt a német alkotmánybíróságon Horst Köhler államfő döntése ellen, amelyben szeptember 18-ra előrehozott választásokat írt ki. Karlsruhéban a második szenátus nyolc tagja hosszas vitát folytatott, de Dietlind Weinland szóvivő cáfolta, hogy döntés született volna. Szavazategyenlőség esetén egyébként a panaszt elutasítják.
„Az elmúlt másfél évtizedben soha nem volt ennyire kiélezett a helyzet – elemzi a körülményeket Claus Hirsch Lipcséből. – Az újonnan létrejött baloldali szövetség az egyensúlyt teljesen fölborította.” Az egykori NDK volt állampártjának jogutódja, a Demokratikus Szocializmus Pártja (PDS) a Szociális Egyenjogúság Választási Alternatívájával szövetségben és a jelenleg koalícióban kormányzó szociáldemokratáktól (SPD) a szövetségbe átigazolt Oscar Lafontanine-nel sikeresen vette a legnagyobb akadályt: sikerült a nyugati országrészben is elfogadtatnia magát. „A két formáció ugyan ideológiájában távol áll egymástól, de az SPD szociális reformjai elleni tiltakozások és az ellenzék még radikálisabb kilátásai egy táborba hajtja őket.
A baloldal bizonyosan be fog kerülni a Bundestagba – világítja meg a helyzetet a szászországi szakíró. – A várhatóan viszonylag nagy számban rájuk szavazók azonban nem annyira rokonszenvükből, mint inkább a jelenlegi gazdasági és szociális viszonyok miatt kialakult általános tiltakozásból választják őket. A baloldal nincs abban a helyzetben, hogy konstruktív kormányzati munkát végezhessen bármilyen koalícióban, s ezzel a legtöbb választó is tisztában van.”
Az állampolgárok egyetlen pártot sem tartanak alkalmasnak arra, hogy az ország problémáit megoldja. Claus Hirsch szerint Angela Merkelnek, az uniópártok (CDU/CSU) vezérének állandó biztosítékai – hogy birtokában van a társadalmi változásokkal kapcsolatos elképzeléseknek, amelyek Németországot kivezethetik a stagnálásból – nem többek, mint bizonytalan ígéretek. Sokan emlékeznek még Gerhard Schröder kancellár 1998-ban tett kijelentéseire, hogy felére csökkenti a munkanélküliséget. Az eredmény nem a felezés, hanem a megkétszerezés volt. Ebből is az új baloldali pártképződmény húzhat hasznot: a szélsőbal nagy valószínűséggel magához vonzza a jelenlegi pártok elutasítóit.