Ország-világ

2005.08.25. 06:29

Terrorizmus és bankolás

A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) honlapján a világhálós bankolás veszélyeire és a terroristák internetes tevékenységére figyelmeztet.

Szemán László

Az ORFK már harmadik éve működteti internetes figyelőcsoportját. Az operatív elemzőtisztek a világháló magyar vonatkozású oldalait szűrik bűnügyi szempontból. Kiemelten figyelnek a gyermekpornográfiára, a szélsőséges politikai nézetek terjesztésére, a szellemi alkotások védelme ellen irányuló adattartalmakra. Emellett a hálózat biztonságát sértő tartalmak kiszűrésére és a tiltott termékek, anyagok kereskedelmére is figyelnek. Az interneten gombamód szaporodnak például a kábítószert nyíltan áruló közlemények, konkrét ajánlatok. De a lopott mobilok kikódolását éppúgy ajánlják, mint az okirat-hamisítás különböző módjait.
Ráadásul az internet korlátlan lehetőséget nyújt a bűnözőknek, sőt a terroristáknak is. Hozhatunk létre úgy saját e-mailt, hogy nem kell megadnunk semmilyen személyes adatunkat, és  elektronikus leveleinket a világ bármely részén elolvashatjuk. Csak egy internethozzáférés és egy laptop kell hozzá. Arról már nem is beszélve, hogy magáról a világhálóról ingyenesen letölthetünk olyan titkosító programokat, amelyekkel e-mailjeinket kódolhatjuk, és azt csak mi tudjuk elolvasni, és az, akinek megadjuk a feltörőkódot.

Nem véletlen, hogy az internet rohamos magyarországi terjedése a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) figyelmét is felkeltette. Honlapján két, világhálóval foglalkozó közlemény is olvasható. Az egyik a szélsőséges csoportok internetes tevékenységére figyelmeztet. A közlemény egyébként burkoltan e csoportok tagjait is figyelmezteti: „tudunk rólatok, figyelünk benneteket, megakadályozzuk a tevékenységeteket”. Merthogy az NBH megírja: folyamatosan figyelik a világhálót, és a rendvédelmi szervekkel együttműködve folyamatosan megszüntetik a veszélyes honlapokat. Megkülönböztető, gyűlöletkeltő, erőszakra buzdító tartalmú, nemegyszer zenei honlapokról van szó. Ezek tartalmára hivatkozva  közösség elleni izgatás miatt feljelentést is tett a Nemzetbiztonsági Hivatal.

A hivatal másik figyelemre méltó közleménye az internetes bankolás veszélyeiről szól. Az NBH értékelése szerint  Magyarországon ma még csak minden tizedik banki művelet zajlik a világhálón, a hagyományosnál gyorsabb módszer rohamosan terjed. A gond csak az, hogy a bankolást kezdeményezők nagyrészt képzetlenek a világhálós veszélyek kivédésében, és ezért védtelenek is. Ráadásul a technika is rohamosan fejlődik, így egyre több a szabadon letölthető rendszerfeltörő program.
A hackerek, főleg a volt szovjet utódállamokból, egyre képzettebbek. Az informatikai biztonság egyik szaktekintélye, a korábban hackerként elítélt Kevin Mitnick szerint a bűnözők egyre inkább építenek az emberi tudatlanságra és hiszékenységre is. A valódihoz megtévesztésig hasonló banki vagy kártyacéges honlapokat készítenek. Ezek elektronikus postázásával adategyeztetés címén kérnek azonosításra alkalmas információkat ügyfeleiktől. Az így szerzett adatokkal kereskednek is.

Kódjainkat ne tároljuk a számítógépen!

Pénzügyi szakemberek állítják, hogy a pénzintézetek soha semmilyen körülmények között nem kérnek, nem kérhetnek az ügyfeleiktől azonosításra alkalmas adatokat villanylevélben (e-mailben). Azonnal gyanakodjunk, ha valaki mégis ilyet kér e-mailben és személyesen, vagy telefonon kérdezzünk rá a számlavezető bankunknál, hogy valóban ők küldték-e a villanylevelet. Olyan honlapon ne vásároljunk, ahol például a bankkártyánk PIN-kódját is kérik! Egyébként is győződjünk meg arról, hogy az online-áruház az-e, aminek hirdeti magát, és nem egy jól kitervelt csalás része. Máris gyanakodhatunk, ha például nincs működő telefonszám megadva. Személyes adatainkat, például számlaszámunkat vagy bankkártyakódjainkat pedig soha ne tároljuk a számítógépünkön. Nagy számban léteznek és működnek olyan kémprogramok, amelyek csak ezekre az adatokra vadásznak úgy, hogy közben észre sem vesszük az adatlopást.

e-mailben és személyesen, vagy telefonon kérdezzünk

rá a számlavezető bankunknál, hogy valóban ők küldték-e a villanylevelet.

Olyan honlapon ne vásároljunk, ahol például a bankkártyánk PIN-kódját is kérik! Egyébként is győződjünk meg arról, hogy az online-áruház az-e, aminek hirdeti magát, és nem egy jól kitervelt csalás része. Máris gyanakodhatunk, ha például nincs működő telefonszám megadva.

Személyes adatainkat, például számlaszámunkat vagy bankkártyakódjainkat pedig soha ne tároljuk a számítógépünkön. Nagy számban léteznek és működnek olyan kémprogramok, amelyek csak ezekre az adatokra vadásznak úgy, hogy közben észre sem vesszük az adatlopást. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában