A Rolling Stones ma is nagy durranás

 
NINCS EMBER, aki meg tudná mondani, hogy a Rolling Stones hányadik nagylemezénél tart, olyan sok van már mögötte. A világ leghosszabb életű rockzenekara idestova negyvenhárom éves. Bizony, mert a Stones első fellépése 1962. július 12-én volt a londoni Sohóban. Legalább húsz éve rebesgetik, hogy leállnak, nincs tovább, már csak azért is, mert át kell adni a stafétabotot a fiatal, feltörekvő bandáknak. A Stones már régen át is adta, de töretlenül zenél tovább. Keith Richards pár éve azt nyilatkozta, ha trottyos vénember lesz, ő akkor is felmegy a színpadra, ha kell, akár tolókocsival, mert annyira szeret zenélni. Persze, lehet legyinteni, zenélnek, zenélnek, de ki figyel rájuk? Sok millió rajongó, fiatalok és idősek egyaránt, főleg mostanság, mert a legújabb album is szenzációs. Nem a Stones legjobb albuma, de kihagyhatatlan. Olyan a Stones, mint egy elnyűhetetlen, világháborús bőrkabát, vagy az Andy Warhol tervezte meggypiros guminyelv, amely szemérmetlenül virít a már kifakult és elvékonyodott szöveten.
(The Rolling Stones: A Bigger Bang. EMI, 2005.)