Bazáráru lesz a szárnyasrakétákból?

[caption id="" align="alignleft" width="177"] Visszaesett a forgalom. Heringsdorf strandja Usedom szigetén.
[/caption]Aligha keveredhetett össze más német településen úgy a kutató szellem az embertelenséggel, mint a Wehrmacht egykori rakétakísérleteinek színhelyén, az Usedom szigetén található Peenemündében. Húszezer fogoly vesztette itt életét, akiket a második világháború idején a megtorló fegyver (németül Vergeltungswaffe – innen a német szárnyas bomba, a V1 és a V2 rövidítése) gyártására vetettek be. Ugyanakkor Peenemünde a modern rakétatechnika bölcsője is. Többek között az a brassói születésű Hermann Oberth is ténykedett itt, aki a budapesti műegyetemen tanult és Bécsben szerzett diplomát, és akinek számításait az Apolló-program során az amerikaiak is fölhasználták a Holdra szálláskor. Jobbkeze pedig Wernher von Braun volt, akit az amerikai űrhajózás atyjának tartanak, és Washingtonnak nyújtott szolgáltatásaiért cserében úszta meg, hogy háborús bűnösként bíróság elé állítsák.

Az 1991-ben megnyílt történelmi-technikai információs központ a turisták figyelmét mind a kutató szellemre, mind pedig az embertelenségekre föl kívánja hívni. A távozó igazgató, Dirk Zache azonban attól tart, hogy a pénzszűke miatt az emlékhelyből show-bazár válik, amely a technikára és a látványosságra helyezi a hangsúlyt. A háromezer lelket számláló Peenemünde anyagi gondokkal küzd, s a látogatók száma is csökken: az idén mindössze kétszázötvenezerre számítanak a tavalyi háromszázezerrel szemben. A központ költségeit mindezideig a belépődíjakból, adományokból és a település segítségéből fedezték. Dirk Zache azt szeretné, ha „az ország és a tartomány tisztában lenne a kényes náci örökség iránti felelősségével”.

Mecklenburg-Előpomeránia tartományi kormánya hangsúlyozza elkötelezettségét, hogy „a felelősségteljes peenemündei munka folytatódhassék”. Robert Metelmann oktatási miniszter szerint igyekeznek elkerülni a további bírálatokat. A távozó igazgató ugyanakkor sajnálja, hogy az utódja kiválasztásáról döntő bizottságból hiányzik a tartomány képviselője. Az intézet Zach irányításával „az emlékezés és az engesztelés helyévé” nőtte ki magát. Kezdetben egy korábbi szűk áramátalakító  helyiségeiben kellett szoronganiuk, később azonban az egykori erőmű ezerháromszáz négyzetméteres kiállítócsarnokában látogatóközpontot alakítottak ki, s a pénzügyi nehézségek ellenére tervbe vették, hogy a huszonöt négyzetkilométeres kültéren rakétamúzeumot rendeznek be. A területet kezdetekben a Wehrmacht, majd a szovjet megszállók, utóbb az NDK fegyveres erői, végül egészen 1996-ig a Bundeswehr használta katonai célokra.

A kilencvenes évek elején született elképzelés szerint Peenemündében egyfajta szórakoztatópark módjára a német űrhajózási ipar által szorgalmazott űrközpont kialakításáról volt szó. A terv azonban tiltakozásokat váltott ki, különösen a háború áldozatainak szövetsége tagjainak körében. „Ez a végzetes történelem elfojtása egy téves helyen” – hangzott a vád. A schwerini kultuszminisztérium végül 1994-ben leállította a projektet.