Divatba jött a kémkedés

Egy szakértő számára öt perc alatt nyilvánvalóvá válik, hogy egy adott lehallgatóberendezést a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ) használt, avagy törvénytelennek számító magánkémkedésről van szó. Lapunk úgy tudja, a Pest Megyei Illetékhivatalban a minap talált poloskáról már megállapították, hogy ilyen típusú készüléket nem használ az NBSZ. A titkosszolgálat illetékese egyébként is az ügy kirobbanása napján elhatárolódott attól.
Így egyértelműen törvénytelen akcióról volt szó, amikor valaki betechnikázta a hivatal vezetőhelyettesének, Kohári Emesének az irodáját. A BRFK magántitok jogosulatlan megszerzése miatt ismeretlen tettes ellen nyomoz. Később azonban szóba jöhet még a hivatali titok megszerzése is, hiszen az illetékhivatalnak is vannak az adótitok körébe tartozó titkai. Azonban szakértőnk szerint érthetetlen lenne, ha valaki egy titokhalmazra lenne kíváncsi, konkrét adótitkot ugyanis nagyon nehéz lenne ilyen módon megszerezni.
– Úgy tűnik, inkább magántitkok érdekelhették a készülék beszerelőjét, és nem a hivatali titkok – mondta Orosz Ferenc biztonsági szakértő. Aki szerint az elmúlt évben érezhetően nő hazánkban az ipari és magánkémkedést folytatók aktivitása. Egyes esetekben már politikai okok is feltételezhetők egy-egy poloska elhelyezése mögött. Elég csak a Torgyán-féle Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban 2000-ben talált poloskákra gondolni. Igaz, a biztonsági szakma még ma is arról beszél, hogy a minisztériumban valaki a beosztottakat figyeltette meg. Ugyancsak politikai színezetű is lehetett a győri városházára, a bogácsi, a pátyi és az V. kerületi polgármester irodájába becsempészett poloska. Amiről pedig azt mondják a szakértők, hogy a poloskákat beszerelő egyfelől kompromittálásra alkalmas adatokra, másfelől üzleti titkokra vadászhatott. A fenti ügyek azonossága a poloska mellett, hogy egyikben sem találták meg a poloskák beszerelőjét vagy megrendelőjét. Ma úgy tűnik, hogy az illetékhivatali ügyben is kicsi az esély erre.
Úgy tudjuk, hogy Kohári irodájában kép és hang továbbítására szolgáló, adott rádiófrekvencián sugárzó adóegység volt beépítve az álmennyezetbe. Egy poloska kiépített helyét megtalálták a hivatalvezető irodájának álmennyezetében is. Nem cáfolt értesülésünk szerint a poloska helye és a beépített készülék között bukkantak rá arra a furcsa kábelre, amelyet a két iroda között valaki elvágott. Mindenesetre a rendőrség megkezdte az épület karbantartásán dolgozó munkások és a hivatal érintett munkatársainak tanúkénti kihallgatását.
– A közigazgatásban dolgozóknak eszükbe sem jut, hogy lehallgatásra gyanakodjanak. Már csak akkor kapkodnak, amikor a poloska kiesett a falból. Ekkor már titkaik sérülhettek. Ma már elengedhetetlen az államigazgatásban is, hogy időnként „poloskairtást” végeztessenek. Jobb cégeknél egyébként van úgynevezett titokszoba. Minden számukra fontos tárgyalást ott tartanak. Az ilyen szoba lehallgathatatlan, mivel olyan zavaró berendezésekkel van „lefedve”, amelyek meggátolják a rádiójelek kisugárzását a helyiségből. Itt még a mobil sem működik – mondta szakértőnk, Orosz Ferenc.

Még Fenyő Jánost is le tudta valaki hallgatni

Néhai Perczel Tamás, a szintén néhai Fenyő János egykori pszichológusa halála előtt videóra rögzített interjút adott a Kapu című folyóiratnak. A felvételt lefoglalta a Fenyő-merénylet vizsgálatát végző rendőri egység. Perczel többek között beszélt arról is, hogy a gyilkosság utáni napokban Fenyő irodájában néhány bizalmi ember poloskát talált. Ha ez igaz, akkor Fenyő ebben is óvatlan volt, nem csak abban, hogy nem használta a páncélozott autóját.