Elfelejtett milliárdok hevernek a tetőkön

[caption id="" align="alignleft" width="320"] A fővárosi házak tetején nagyon sok a felesleges antenna. Egyelőre senkit sem izgat a sorsuk. Pedig az idők végezetéig nem maradhatnak ott.
[/caption]– A házunkról már két éve leszereltettem az összes antennát – mondta érdeklődésünkre Babos Ferenc, a XIV. Társasház közös képviselője. A férfi Zuglóban nyolc házat tart karban. A tetőcsupaszításra egy tavaszi vihar után szánta el magát. Akkor a nagy szél egy két méter hosszú éterszondázót tépett le, és azt a parkoló kocsik közé dobta. – Óriási szerencsénk volt, hogy nem történt nagyobb baj – eleveníti föl a történteket Babos Ferenc.

Ez a probléma egyébként több ezer fővárosi és vidéki házat érint. Bárki meggyőződhet róla, számos helyen életveszélyes ferdeséggel lógnak az alumínium-botok, melyeknek többségén leszakadt kábeleket lenget a szél. A döntő többségében haszontalan antennák emellett a környezetre is veszélyt jelentenek. Az Antenna Hungária Rt. sajtóosztályán elmondták, ma a lakások nagy részébe már kábelen jön az égi jel, hiszen a földi műsorszórás az elmúlt években jelentősen visszaszorult.

A statisztikai hivatal adatai segítségével megkíséreltük kiszámolni, mekkora értékű alumíniumot és egyéb anyagot tárolunk feleslegesen tetőinken. Hazánkban a közlönyök tanúsága szerint ma 2,8 millió épület áll. Ebből 2,552 millió a lakóház, 240 ezer az üdülő, míg a többi intézet vagy egyéb építmény. Tisztában vagyunk azzal, hogy vidéken még sok helyen működnek a magyar egy és kettő, valamint az RTL Klub vételére szolgáló eszközök. De talán nem tévedünk nagyot, amikor úgy véljük, ebből a közel hárommillió épületből legkevesebb a fele feleslegesen hordozza terheit. Egy antenna átlagosan másfél kilogramm. Ha a két értéket összeszorozzuk, majd óvatosan alábecsülve két antennát számolunk házanként, 4,2 millió kilogramm alumíniumot kapunk. Ez szerény, kétszázötven forintos felvásárlási ár mellett 1,05 milliárd forint. Ugyancsak jelentős értéket képviselnek az egykori réz koaxiális kábelek. Ha lakásonként 10 métert veszünk, amely úgy fél kilót nyom, az összeg 200 millió forint. A habot a tortán a rozsdás vasrudak jelentik, melynek kilogrammjáért 20 forintot adnak. Így 1,4 millió kétméteres és háromkilós oszlopot kalkulálva ez 84 millió forintot tenne ki.

A különböző anyagokat a nap bomlasztja, az eső koptatja, a hó és a fagy repeszti. Ennek eredményeként az alumínium, a réz, az ón és az ólom a levegőbe, majd a földbe kerül. Valószínűsíthető, hogy ezek az emberi szervezetre is hatást gyakorolhatnak valamilyen formában. Szerkesztőségünk természetesen több szakintézetet, így az ÁNTSZ-t és az Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetet is felhívta. Sehol senki nem tudott pontos felvilágosítást adni az említett folyamatok hatásairól. Ugyancsak kíváncsiak voltunk a főváros véleményére, ám a városképvédelmi bizottságnál azt a felvilágosítást kaptuk, eddig ezzel a kérdéssel még nem foglalkozott senki. Arra a felvetésre, hogy talán nem kellene megvárni, míg az antennák maguktól lejönnek, tömören csak annyit feleltek: igaz.

Dr. Annavölgyi Tünde orvos kérdésünkre elmondta, hogy a legújabb feltételezések szerint az Alzheimer-kór kialakulásában nagy szerepe van az alumínium oxidációjának. Ám rögvest hozzátette, ugyanakkor sokan cáfolják ezt a kijelentést.

A természetvédők még nem tudnak róla

A hazai természetvédő szervezetek ezt a problémát korábban még nem feszegették. Bárkit hívtunk föl, mindenkinek elsőre a mobiltornyok jutottak eszébe. Bajomi Bálint, a Greenfo munkatársa kérdésünkre elmondta, a témát ő sem ismerte, de mindenképp örül és fontosnak tartja, hogy felvetettük. Egy másik természetvédő, Nagy Csaba úgy nyilatkozott, ez olyan terület, ahol viszonylag kis munkával óriási eredményeket lehetne elérni. Azt is elképzelhetőnek tartaná, hogy a leszerelésben részt vevő zöldszervezetek például saját hasznukra fordíthatnák az alumíniumért kapott pénzt.