Magyar mintára építenek víztározókat Erdélyben

A mostanában jellemző szeszélyes időjárás miatt a gátak magasítása már elavult technika, a magyar Vásárhelyi Tervet szeretnénk Romániában is megvalósítani, 11 vízgyűjtő medence építését tervezzük – mondta lapunknak Korodi lászló, az RMDSZ környezetvédelmi államtitkára. A beruházás akár 10 évig is tarthat, igen költséges, így a legveszélyeztetettebb övezettől kezdve, fokozatosan építik ki a víztározókat. Hat hét múlva Bukarestben magyar–román közös kormányülés kiemelt témája lesz a határ menti víz- és légszennyezés, valamint egy közép-kelet-európai környezetvédelmi kutatócsoport felállítása. Korodi Budapesten egyeztetett a magyar szakminisztériummal a Nemzeti Fejlesztési Terv és az ehhez kötődő operációs programok Romániát is érintő pontjairól, hogy hat hét múlva már konkrét ügyekről hozhassanak döntést.

Az erdélyi árvízhelyzettel kapcsolatban Korodi elmondta: nem tud arról, hogy Hepatitis A- vagy bármilyen más járvány ütötte volna fel a fejét az érintett településeken. – A román kormány folyamatosan ivóvízzel és élelemmel látja el a székelyudvarhelyieket, várhatóan újabb 100 milliárd lej (657 millió forint) segélyről döntenek, amit közintézmények és lakóépületek, valamint árvízvédelmi rendszerek újjáépítésére költenek – tette hozzá. Az Európai Parlament kedden ismét kiállt a bányászati hulladékok kezeléséről szóló irányelv mellett, amelynek kiindulópontja éppen a tiszai ökológiai katasztrófa volt. – Csak akkor kap engedélyt a verespataki aranybánya megindítására a beruházó cég, a World Corporation, ha a termelés megfelel a szigorú uniós előírásoknak, melyről még idén dönthetnek. A szigorított ciánkoncentráció betartására már figyelmeztettük a Romániában működő bányaipari vállalatokat – mondta Korodi. Az új, költségesebb technológiákat alkalmazva már nem biztos, hogy a befektetőnek megérné a beruházás.