Rövid távú fogyás után gyors emlékezetkiesés?

A zsírsejtek egy leptin nevű hormont termelnek. Minél többen vannak a sejtek, annál több leptint juttatnak az érrendszerbe. Innen az agyba kerülve a hormon blokkolja bizonyos hírvivők termelődését, és ezáltal fékezi az étvágyat. A túlsúlyos emberek viszont könnyen ellenállóvá válnak a hatásával szemben, állítja Karin Schaefer, a Göttingeni Egyetem kutatója, így az éhséget onnantól semmi sem fékezi.

De nem ez az egyetlen hatása a hormonnak. Matthew Wayner, a Texasi Egyetem biológusa patkányokon végzett kísérleteinek köszönhetően rájött, hogy a magas leptinkoncentráció káros hatással van az agy működésére. Csökkenti az agysejtek azon képességét, hogy a különböző jelekre reagáljanak. A leptin a hosszú távú emlékezetben fejti ki hatását, így az idegsejtek valahányszor megkapnak egy jelet, érzékenyebben reagálnak rá. Túl sok leptin azonban lelassítja ezt a kedvező folyamatot. Wayner és csapata a leptint patkányok agyába fecskendezte, pont abba a részébe, ahova az információkat raktározták. Átlagos mennyiségnél – amely megegyezik azzal, amit a test táplálkozás után szokott termelni–, a hosszú távú memória a háromszorosára nőtt. Százszoros mennyiségnél azonban megszűntek a pozitív hatások.

Ekkora leptinmennyiség egyáltalán nem kizárható egy 40-es testtömegindexű embernél, állítják a kutatók. A testtömegindexet (BMI) úgy számolhatjuk ki, hogy a testtömeget elosztjuk a méterben mért magasságunk négyzetével. Akkor beszélhetünk ideális testsúlyról, ha az így kapott érték 18,5 és 24,9 között van, a 40-es érték egy 1,75 m magas embernél 122,5 kg-os testtömeget jelent.

Az új felismerések fényében a kutatók abban bíznak, hogy jobban megismerhetik és könnyebben gyógyíthatják a memóriabetegségeket. Egy biztos, hogy a drasztikus fogyókúrák alatt csökken a szervezet leptintermelése, ami a hosszú távú memóriára károsan hat.

az emberek életérzésére. Az agy teljesítőképességére például nem mindig előnyösen. Simon Krisztián -->