Szalay olimpiáért kalapol

Valóban kaptunk egy e-mailt az olimpiával kapcsolatban Szalay- Berzeviczy Attilától – ismerte el lapunk érdeklődésére Markovics Mara, Széles Gábor milliárdos üzletember asszisztense. A levélre a nagyvállalkozó egyelőre nem válaszolt. Sajtóértesülések szerint Gyurcsány Ferencet, Orbán Viktort és a Magyar Olimpiai Bizottság egyes tagjait is tájékoztatta olimpiaszervezési terveiről a Budapesti Értéktőzsde elnöke. Emellett néhány milliárdost – többek között Csányi Sándor OTP-elnököt és Demján Sándor Trigránit-vezért – is megpróbálta megnyerni egy 2020-as vagy 2024-es olimpia ötletéhez.

Orbán Viktorhoz nem érkezett ilyen megkeresés – mondta lapunknak Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője. Nem tudni, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök tud-e az indítványról. Hírek szerint azonban a miniszterelnök nem lelkesedik a 4600 milliárdosra becsült beruházásért. A Nemzeti Sporthivatal elnökéhez, Ábrahám Attilához viszont megérkezett az ötlet híre. A hivatal első emberének sajtósa, Petres Móni elmondta, hogy a hazai olimpikonok két héttel ezelőtti találkozóján beszélt az elképzelésről a tőzsde elnöke az államtitkárral. Ábrahám akkor kifejtette: örülne annak, ha az ország gazdaságának teljesítőképessége lehetővé tenné, hogy Magyarország olimpiát rendezhessen. Demján Sándor megkeresésünkre annyit mondott: ő csak egyszerű sportszerető ember.

A kezdeményező Szalay-Berzeviczy Attilától megtudtuk: hírzárlatot rendelt el kezdeményezése ügyében. A miérttel kapcsolatban azt válaszolta, lassan politika lesz az ügyből. Így arra sem kaptunk választ, van-e gazdasági realitása, hogy Magyarország adjon otthont az ötkarikás játékoknak. Deutsch Tamás fideszes politikus szerint van realitása akár a 2020-as vagy a 2024-es olimpia megrendezésének is. A képviselő szerint ehhez mintegy 4600 milliárd forintnyi fejlesztésre lenne szükség. Ebből azonban 3600 milliárd forintnyi 15–20 éven belül amúgy is megvalósul. Így 1000 milliárdra lenne szükség. A politikus szerint megfelelő pályázatok benyújtása esetén az Európai Unió is támogatna fontos fejlesztéseket. Deutsch Tamás még sportminiszterként, 2001-ben jelentette be, hogy Budapest pályázik majd az olimpia megrendezési jogára, amiből a kormányváltás után nem lett semmi.

Hasonlóképp Sydneyben is túlnyomórészt, csaknem hetven százalékban az állam állta az olimpiával kapcsolatos beruházások költségeit 2000-ben, a fennmaradó részt szponzorok adták. Az amúgy sem szegénységéről híres, ausztrál világváros elképesztő nyereséget produkált: 15,7 millió dolláros hasznával az egyik legjobb üzletnek bizonyult az olimpiák modernkori történetében.

Nem járt ilyen szerencsével a városvezetés anyagi támogatását nem élvező Atlanta. Az 1996-os játékokat rendező város nem kívánta finanszírozni az olimpiát, így a szervezők kizárólag szponzorokra támaszkodhattak. Nem csoda, ha viszonylag kis költségvetéssel dolgoztak, s az sem, hogy a végén veszteséggel zárultak a versenyek.

Athén sem nyert anyagilag a legutóbbi olimpián. Sőt, a görögöket olyan mértékben megterhelte a rendezés összköltsége, hogy 2004-ben emiatt lépték túl az EU stabilitási paktumában a GDP 3 százalékában rögzített államháztartási hiányt. Lehet elég pénz az olimpia megrendezéséhez? A tőzsdeelnök korábban a rendezés várható költségvetéséről is említett néhány adatot: 4600 milliárd forintba kerülne összességében egy magyar olimpiarendezés. Közel 400 milliárdot lehetne profitálni az olimpia közvetlen bevételeiből. Az Európai Uniótól közel 750 milliárdot kaphatnánk. Mintegy 500 milliárd forint magántőkére lenne szükség. A költségvetésben 3000 milliárdot kellene a következő tizenegy évben. Szalay korábbi nyilatkozata szerint egy átlagos, évi négyszázalékos GDP-növekedés mellet az ország ki tudja termelni az olimpia megrendezéséhez szükséges pénzt. Barcelonában annak idején 78 kilométer új utat adtak át, 17 százalékkal bővült a csatornarendszer, 78 százalékkal nőtt a zöldövezetek száma. -->