Ország-világ

2005.10.25. 00:00

Deviza, vagy forint?

A nemzeti bank aggódik, a szakértők véleménye eltér, a lakosság pedig már lakáshiteleit is devizában veszi fel. Csak a lejárat végén derül ki, ez jó döntés-e.

Hajdú–Braunmüller

Az elmúlt másfél–két esztendőben jelentősen emelkedett a lakosság által felvett devizahitelek aránya. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) októberi, pénzügyi stabilitásról szóló jelentése szerint elérte a háztartások által felvett új lakás- és fogyasztási hitelek 60 százalékát. A bank aggodalmát fejezte ki, mert megítélésük szerint a lakosság nincs tisztában a devizakölcsönök kockázatával. A devizakölcsönök döntő többségét – 80–90 százalékát – az igen kedvező feltételeket kínáló svájci frankban veszik fel. Általánosan jellemző, hogy a hitelfelvevő a havi törlesztőrészletet tekinti döntési szempontnak, s az egyéb kockázatokat kevésbé mérlegeli.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője lapunknak kifejtette, a forint mostani árfolyamvesztesége csak részben írható a költségvetés és az euróbevezetés dátuma körüli bizonytalanságok rovására. Döntően a feltörekvő piacokkal szembeni általános kockázatvállalási hajlandóság csökkenése okozta az árfolyamesést. Az elemző szerint igaza van a Magyar Nemzeti Banknak, amikor felhívja a lakosság figyelmét a devizahitelek kockázatára. Valóban van a svájci frankban és euróban felvett hiteleknek kockázata, ám mégis megéri devizában eladósodni. Megítélése szerint ugyanis akkora a kamatok közötti rés, hogy még a hoszszú távon csökkenő forint és emelkedő devizakamatok mellett is jól jár az, aki devizában vett fel kölcsönt. Egészen addig, amíg általános forintválság nem alakul ki, mindenképpen kedvezőbb a devizahitel. Akkor érdemes elgondolkodni a váltáson, ha 270–280 forintra emelkedik az euró árfolyama. Azonban ekkor is figyelembe kell venni, hogy ilyen mértékű változás a forintkamatokat sem hagyja változatlanul. Tehát adott esetben megint csak össze kell vetni az árfolyamváltozás okozta veszteséget és a kamatemelkedés hatását.

Megítélése szerint a jövő évben viszonylag stabil lesz az árfolyam. A választások miatt 260 forintig nőhet az euró árfolyama, de gyökeres változásokra nem kell számítani. Kamatvárakozásaik szerint a jelenlegi 0,75 százalékos svájci frank kamata 2008-ig eléri a 3 százalékot. Az euróé 2 százalékról 3,25 százalékra emelkedik, a forinté viszont a jövő év végére a jelenlegi 6-ról 5 százalékra csökken.

Barcza György, az ING elemzője szerint körülbelül fél év múlva olyan mértékben gyengül majd a forint, hogy a törlesztőrészletek komolyan megemelkedhetnek, ezért most nem jó ötlet devizahitelt felvenni. Sokkal kifizetődőbb, tette hozzá, ha az ember kivár, és akkor vág bele a devizaalapú hitelbe, amikor a leggyengébb a magyar valuta. Az elemző véleménye szerint a mélypont 265 forintos euróárnál érkezik el. A várhatóan ezt követő erősödés miatt eurónként akár tíz forintot is nyerhetnek az ügyleten a hiteligénylők. Barcza György ugyanakkor fontosnak tartotta leszögezni: az egyes szakértők között is vita van arról, hogy meddig gyengül a forint, és így hogyan változik a jövőben a devizahitelek törlesztőrészlete.

Hat százalék maradt az alapkamat

Az MNB Monetáris Tanácsának hétfői döntése értelmében maradt a 6 százalékos jegybanki alapkamat. Ezzel közel egyéves csökkentési tendencia szakadt meg. Az elemzők alig egy hónappal ezelőtt is 5,5 százalékkal számoltak az év végére, de miután a költségvetési hiánymutató értékét a kormány fölfelé módosította, nyoma sem volt optimizmusuknak. A jegybanktanács már korábban is hangsúlyozta, hogy mielőbb szükség lenne az euro bevezetésére. Az idén összesen 3,5 százalékponttal csökkentette az irányadó kamatot a jegybank. (hp)

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában