Ország-világ

2005.12.16. 11:37

Egy minden tekintetben nagy gorilla

Egyszer volt, hol nem volt egy óriás gorilla, Kong. Egy félelmetes nevű szigeten élt, amelyről kósza legendák keringtek és csak egy ócska térkép igazolta létét, de a legtöbb hivatalos kartográfián aprócska fehér folt volt a hatalmas Indiai-óceánon.

Bánky Bea

Kong természetes élőhelye, a Koponya-sziget olyan játszóteret biztosít a rendező Peter Jacksonnak, amelyben élvezettel tombolhat digitális csapatával együtt: a Jurassic Park nem csak dinoszauruszoktól, Pápua-Új Guinea-i kannibál-kinézetű őslakosoktól, méteres poloskáktól és gusztustalan mocsári lényektől hemzseg, hanem a speciális effektektől is. A gyűrűk ura trilógiájával világhírnevet szerző direktor, Peter Jackson 300 millió dolláros King Kong feldolgozása voltaképpen ezen a szigeten kezdődik, mert a film első órájában csak a karakterekkel szöszmötöl. A gyűrűk ura gyakorlatilag komplett alkotógárdájával elkészített remake sztorija ismert kliséken alapul: a Szörnyeteg is beleszeret a Szépségbe, ezáltal megszelídül, nemes „emberi” tulajdonságai az őt esztelenül lövöldöző slepp fölé emeli erkölcsi és – Kong testméreteiből adódóan – a szó szoros értelmében egyaránt.

A jól ismert sztori miatt a látványvilág bőségesen kompenzálja a mozinézőt. A négytonnás ezüsthátú hegyi gorilla, a film címszereplője hihetetlenül élethű. Ez annak köszönhető, hogy nem pusztán digitális figura. Valódi színész, Andy Serkis alakítja, akit A gyűrűk ura Gollamjaként ismerhetett meg a nagyközönség. Arcára 132 szenzoros érzékelőt erősítettek, így az óriásgorilla arcának minden rezdülése hiteles. Az angol színész egyébként zseniálisan alakítja a hajószakácsot is. Naomi Watts és Adrian Brody már más filmekkel is bizonyították tehetségüket, Jack Black pedig élvezettel lubickol a gátlástalan megalomániás direktor szerepében.

A film első, döcögős órájáért kárpótol a második. Az őskori dzsungelben a jól felépített akciójelenetek között csupán néhány másodpercet kapunk, hogy végre levegőt is vegyünk. A lélegzetelállító jeleneteket ugyanis szó szerint kell érteni: jómagam csaknem megfulladtam a multiplexben, ujjaim pedig kifehéredtek a szék karfájának szorításától.

Jackson azon húzása is dicséretet érdemel, hogy nem napjainkba, hanem az eredeti, 1933-as King Kong film bemutatásának idejébe ágyazta a sztorit. Az ugyanis már a második, 1976-os feldolgozásban is hiteltelen volt, hogy létezik egy felfedezetlen sziget, ahol megállt az idő. Így Jacksonnak lehetősége volt bemutatni a gazdasági világválságtól és a szesztilalomtól szenvedő New Yorkot is, amelynek minden apró részlete teljesen hiteles.

A híres Empire State Building-es jelenet lélegzetelállítóan szépre, bár kissé túl sziruposra sikeredett – talán sok ennyi naplemente egyetlen filmben, bár kétségkívül látványos. Amikor Ann Darrow saját testével próbálja megvédeni a gorillát, szem nem marad szárazon, és még a szőke színésznőt és a nyolc méter magas gorillát összekötő szerelemféle kapcsolat sem tűnik furcsának.

Peter Jackson King Kongja majdnem kétszer olyan hosszú, mint az eredeti, viszont három órára képes beledöngölni a moziszékbe, és ez nem kis teljesítmény. A rendező tisztelettel és jó adag lelkesedéssel készítette el annak a filmnek a feldolgozását, amely nyolc évesen elragadta képzeletét és a direktori pálya felé terelte.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában