Ország-világ

2005.12.06. 07:54

Gáz az áram ára

Két hét alatt annyiszor változott a kormány véleménye áramügyben, hogy nagy zavarban lennének, kinek adják „a nagy szélkakas érdemérem első fokozatát a vörös tarajjal” – jelentette ki Áder János a parlament hétfői ülésen.

Éber Sándor

A Fidesz frakcióvezetője szerint két hete várják a kormányfő nyilatkozatát a hosszú távú szerződésekkel kapcsolatban. Áder szerint most már a szocialisták is elismerik, hogy tíz éve rossz szerződést kötöttek. Azt sem vitatják, hogy „indokolatlan mértékű luxusprofit van a villanyáram árában”, s ezt csökkenteni akarják. A Fidesz elkészítette annak a gazdasági miniszteri rendeletnek a tervezetét, amelynek révén március 1-től 10 százalékkal csökkenhet a villanyáram ára. Ezt a frakcióvezető átadta Gyurcsány Ferencnek. A miniszterelnök megköszönte az átvett javaslatot. Viszontválaszában azonban az ellenzéket korholta azért, hogy az emberek mindennapjait hosszú távon befolyásoló EU-költségvetés helyett még mindig az áramár kérdésével vannak elfoglalva.

[caption id="" align="alignleft" width="290"] A Paksi Atomerőmű tavaly 8,2 forintért állított elő egy kilowattóra áramot.
[/caption]Az Országgyűlés gazdasági bizottságának hétfői ülésén elvérzett a Fidesz lakosságiáramár-csökkentő országgyűlési határozati javaslata, mivel nem került tárgysorozatba. Az előterjesztők nevében Lázár Mózes elmondta, hogy a Horn-kormány idején villamosenergia-termelőkkel és -importőrökkel megkötött hosszú távú áramvásárlási szerződések felülvizsgálatát és módosítását kezdeményezték. A Fidesz továbbra is azt szeretné elérni, hogy a kormány a villamosenergia fogyasztói árát legalább 10 százalékkal csökkentse 2006. március 1-jéig, a hosszú távú áramvásárlási szerződések módosításával, illetve hatósági ármegállapítás útján. Lázár Mózes szerint a javaslatot az indokolja, hogy az új EU-tagállamok közül Magyarországon fizetik a legtöbbet a villamos energiáért. A balti államok háztartásainál kétszer, a lengyeleknél és cseheknél 40 százalékkal, a szlovákoknál 20 százalékkal fizet többet egy magyar háztartás és család az áramért – közölte Lázár.

Puch László, a bizottság szocialista elnöke kifogásolta, hogy a határozati javaslat megelőlegezi a kormány villamosenergia-termelőkkel folytatandó tárgyalásainak sikertelenségét. Szalai Gábor szabad demokrata politikus szerint a javaslat ellene mond a piacgazdaság elveinek, ezért a frakció azt nem támogatja. Az MSZP egyébként visszavonta saját, a hatósági árszabályozás bevezetéséről szóló javaslatát.

A Mátrai Erőmű nem tiltakozik, s nem lobbizik az elektromos áram hatósági ellenőrzése ellen – hangoztatta Valaska József. Az erőmű vezérigazgatója azt is kijelentette, hogy nyitottak az Európai Unió vizsgálatára, mely a hosszú távú szerződésekben azt vizsgálja, megvalósult-e bennük állami támogatás. A visontai, lignitet égető áramtermelő a paksi atomerőmű után a legolcsóbban állít elő áramot, a hatósági 12,5 forintos árnál jóval alacsonyabban, 10,8 forintért kilowattóránként.

A villamos energia fele drágább a hatósági árnál

Mi kerül ezen a fotelen 7200 forintba? - kérdezte megindultan egy régi kabaréban Márkus László, mielőtt darabokra szedte volna az ülőalkalmatosságot. Mióta az adventi politikai időszak legfontosabb témája az áram ár lett, nézzük meg, miért kerül az áram 24 forintba kilowattóránként!

A hazai villamosenergia árát többek között az is lényegesen befolyásolja, hogy mindössze két olyan erőmű van, amely a 12,5 forint/kilowattórás hatósági ár alatt termel. A paksi és a mátrai erőmű viszont tavaly a magyar villamosenergia termelés mintegy felét termelte. A legolcsóbb energiát a 2004-es magyarországi termelés mintegy 35 százalékát adó Paksi Atomerőmű állítja elő, amely az áramot tavaly 8,2 forintért – ezt megvalósult közüzemi értékesítési átlagárnak nevezik – adta el a Magyar Villamos Művek Rt.-nek (MVM). Az ország egyetlen atomerőműje korábban a hazai szükséglet felét is ellátta, ezért várják egyes energetikai szakemberek Messiásként – egyes környezetvédők inkább Sátánfajzatként –, hogy az erőmű teljes kapacitással újra termeljen. A lignitet égető Mátrai Erőmű által termelt áramot az MVM 10,84 forintért veszi át kilowattóránként. A visontai cég tavaly a magyar energiatermelés 14 százalékát adta. A többi erőmű mind drágábban termel a hatósági árnál.

Az Orbán Viktor által meghívott, de a csütörtöki találkozóról elmaradó erőművek közül például a Csepeli 13,75, a Tisza II. 17,58, a Budapest 15,24, a Dunamenti 15,24 forintért termelt tavaly áramot kilowattóránként. Vannak ennél jóval magasabb összegért termelő erőművek is, ilyen például a Gázturbinás Erőműveket Üzemeltető Kft. 53,47 forintos díja. Ezek az erőművek azonban túlnyomó részt azért termelnek jóval drágábban, mivel szénhidrogéneket, kőolajat, vagy főként földgázt égetnek el. Magyarország nem bővelkedik energiahordozókban, némi lignit és barnakőszén vagyona mellett igen jelentős behozatalra szorul elsősorban a szénhidrogénekből. Hiába vannak jelentős nagyságú folyóink, a magashegységek híján ezek esése igen csekély ahhoz, hogy gazdaságosan lehessen áramot termelni. A környezetbarát energiatermelés – szél, hulladék stb – pedig nálunk még gyerekcipőben jár.

A földgázból energiát nyerő erőművek előállítási költségeit alaposan növelte a földgáz árának 2005-ös 55 százalékos emelkedése. Az MVM-nek azonban jóvá kell írnia a földgázból áramot termelő erőművek költségeit is. A térségben egyébként sehol sem jobb a helyzet. A héten Szlovákiában és Csehországban is bejelentették, hogy január elsejétől 5 illetve 8,9 százalékkal lesz drágább a villamosenergia, a gázárak növekedése mellett.

[caption id="" align="alignright" width="160"] A szolgáltatók általában mintegy 1 forintnyi árrést tesznek kilowattóránként az árra, majd a hálózatra bocsátják.
[/caption]A Magyar Villamos Művek Rt. az energiatermelőkkel megkötött szerződések alapján vásárolja meg a villamos áramot. Az energiaszolgáltatóknak, mint például az E-on, az Émász vagy a Démász azonban a hatósági áron 12,5 forint/kilowattóra áron adja el, ha drágábban jut hozzá, ha nem. A többletet az energiatermelőknek a költségvetésből, vagyis az adófizetők pénzéből fizeti ki. A szolgáltatók általában mintegy 1 forintnyi árrést tesznek az árra, majd a hálózatra bocsátják. Erre az összegre még rákerül az országos átviteli hálózat elosztási, rendszer-irányítási és rendszer-üzemeltetési díja. Az elosztási díj akár 8-10 forinttal is megdobhatja az árat. A fogyasztói átlagár tavaly 22 forint volt, az idén 24 forint.

A lapunknak névtelenül nyilatkozó energetikai szakember szerint, azonban mégis lehetséges lenne, hogy létrejöjjön a Fidesz elnökének az egész magyar politikát megrázó nagy álma, a 10 százalékos lakossági áram árcsökkentés. Ehhez azonban arra lenne szükség, – a villany árát mintegy 4-5 százalékkal olcsóbbá tevő áfa csökkenést is bekalkuláva – hogy az energia piac összes szereplője, az erőművek, az áramszolgáltatók, a kereskedők és az MVM is lemondjon közel két százalék bevételről. Az energiaszektor éves forgalma ugyanis évente mintegy 650 milliárd forint. A lakossági fogyasztás ebből mintegy 40 százalék, mintegy 240 milliárd forint. Öt százalékos áfa-csökkentéssel számolva 12 milliárd forintot kellene még összespórolnia a villamosenergia piac szereplőinek, hogy létrejöjjön a 10 százalékos árcsökkentés. „Ez bakfitty” – véli a szakember. Hozzátette: a mostani politikai áramár-vitában éppen az az ördögi, hogy a szocialistáknak is igaza van abban, hogy a 10 százalékos lakossági árcsökkentés nehéz helyzetbe hozná az energiaszektor szereplőit. Az MVM vesztesége így tovább nőne, amit a büdzséből kellene tovább finanszírozni, ami szintén a mi pénztárcánkból van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában