Ország-világ

2006.01.18. 13:57

Álom marad a régiós rendszer?

Több mint egy évtizede téma az önkormányzati régiók bevezetése: támogatói állítják, a reform jelentős megtakarítást jelentene. Igaz, hosszabb távon, így kérdéses, a kormány az egyszeri, százmilliárdos kiadásra szánja a pénzt, vagy az euró mielőbbi bevezetésére spórol.

Tibay Gábor–Bánky Bea

A leszakadó régiókban élők egyelőre nem számíthatnak arra, hogy a pénzek és hatáskörök szétosztásával több pénz áramlik a fejlesztésükre. Az EU nem várja el a közigazgatási reformot. Kemény fába vágja a fejszéjét a következő kormány, ha 2010-re átfogó régiós közigazgatási reformot akar. A több választási ciklus óta napirenden lévő régiós átalakítást, sőt az első régiós választást az MSZP–SZDSZ-kormányzat eredetileg erre az évre tervezte. A reformot, bár az előkészítő munka közvetlenül a 2002-es önkormányzati választás után már megkezdődött, nem sikerült keresztülvinni.

Az biztos, a következő kabinetnek nem lesz könnyű dolga, amennyiben együttesen ragaszkodik az euróbevezetés dátumához és a régiós reformtervekhez. Az átalakítással járó, több százmilliárd forintosra becsült kiadást ugyanis alighanem nehezen viselné el a brüsszeli elvárások szerint a hiányt csökkenteni próbáló költségvetés. Márpedig a közigazgatás és az önkormányzatiság újragondolását és az érdemi lépéseket Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a napokban újra napirendre tűzte. A kormányfő közölte, a kabinet szándékai szerint a következő négy évben az ezzel kapcsolatos munkának „nagyon intenzív szakasza” fog következni.

A miniszterelnök a változtatás igényét a jelenlegi kormánykoalíció választási győzelme esetén továbbkormányzása sarokkövévé tette. Kijelentve: csak akkor marad a kormányrúdnál, ha a pártok partnerei lesznek a munkában.

Lehetséges, hogy a miniszterelnök kétharmados parlamenti többségre számít. A reform megvalósításához ugyanis túlnyomórészt kétharmados jogszabályokon kell módosítani. Márpedig jelenleg sem a konkrét gazdasági forrás nem látszik, sem a pártok közötti együttműködés lehetősége.

Pár éve bizakodtak

A tervezett önkormányzati régiók intézményrendszerének és önkormányzati struktúrájának kialakításához sok pénz kell. Annyi, hogy azt az előkészítésben részt vevők maguk sem merték – vagy nem akarták – pontosan kiszámítani.

1998-as kormányprogramjában mindenesetre a Fidesz is felvetette a választott regionális önkormányzatok megteremtésének lehetőségét. 1999 nyarától azonban a Fidesz kommunikációjából eltűnt a választott regionális önkormányzatok létrehozásának koncepciója, s a kormányzati munka is kizárólag az állami közigazgatás regionalizálásával foglalkozott.

2002-ben az MSZP–SZDSZ-kormány is lendületesen kezdett az előkészítéséhez. Lamperth Mónika belügyminiszter 2002-ben még egyenesen azt remélte: 2006-ban az állampolgárok regionális önkormányzatokat választhatnak. A munka felgyorsítása érdekében a tárcavezető 2002 őszén tanácsadó testületet hívott életre. Az IDEA-programban részt vevők feladata lett a régiós önkormányzati reform alapjainak kidolgozása.

2002–2003-ban az MSZP– SZDSZ-kormány feltételezte, hogy a regionális államreform kérdésében négypárti konszenzus alakulhat ki – nyilatkozta lapunknak Wiener György, az IDEA társelnöke. Az MSZP szakpolitikusa elmondta, hogy a Belügyminisztériumban 2003 szeptembere és decembere között több négypárti tanácskozás zajlott le, melyek során nyilvánvalóvá vált, hogy a Fidesz és az MDF sem a törvény által létrehozott többcélú kistérségi társulások létrehozását, sem a regionális reformot nem támogatja.

Ennek ellenére 2004 közepére a Belügyminisztériumban elkészült a választott regionális önkormányzatok megteremtésére irányuló három törvénytervezet, mely az alkotmány, illetve az önkormányzati törvény módosítására, illetőleg az új intézmény részletes szabályozására irányult. A kormány azonban úgy döntött, hogy megfelelő ellenzéki támogatás hiányában a javaslatokat nem terjeszti a parlament elé, az átfogó reformot 2006 után valósítja meg.

A megye vége

A régiós rendszer létrehozása nem csupán új határok meghúzását jelenti, de azt is, hogy a jelenlegi központi kormányzati feladatok egy részét a regionális kormányzatok veszik át.

A decentralizáció mértékét tekintve azonban az elkészült IDEA-munkaanyagban is eltérő elképzelések léteznek. Az egyik – egyszerűbb – változat a régiókat egy egységként, a jelenlegi rendszerhez hasonló területi önkormányzatként fogja fel. Ezen túlmutat az a verzió, amely a régiókat kormányzati feladatokat is ellátó térségként értelmezi. Ez a közigazgatási teendők mellett egyes kormányzati funkciókat is ellátna. Irányító testülete választott regionális gyűlés, emellett helyi kormányként működne a gyűlés által kinevezett vezetőkkel a régiót irányító főhivatal. Ez utóbbi esetben a központi kormányzat például a területfejlesztést, kulturális és szociális ügyeket helyi szintre adná át.

Az átalakulás a jelenlegi megyei rendszer végét jelentené: ez az átalakulás után csak mint intézményeket működtető és földrajzi egység maradna meg. A települési önkormányzatok mellett a régió választópolgárai regionális önkormányzatokra voksolnának. Egyelőre azonban kérdés, milyen formában. Az IDEA-program tervezői a legészszerűbb megoldásnak a regionális szintű pártlistás választási rendszert tartják.

A szakemberek szerint elsősorban a régiók működési elvében kell megegyezni, a területi felosztás – még ha korábban oly sok vitát váltott is ki – lényegében másodlagos. Arról az egyeztetések azért is szakadtak meg, mert a tervezők – úgymond – nem akartak elveszni a részletekben. A legstabilabb megoldást a tervezők egyébként egyelőre a jelenlegi megyehatárok mentén létrehozandó egységekben látják. Már csak azért is, mert a megyéhez a legtöbb lakost érzelmi szálak is fűzik.

A régiós reform bukdácsolásának alapvető oka, hogy végigviteléhez túlnyomórészt kétharmados törvényeket – így az alkotmányt és az önkormányzati törvényt – kellene módosítani, amihez mindeddig hiányzott a pártok közötti megegyezés.

Gombhoz a kabátot

„Fordítva ültek a lovon” – kommentálta a reformelképzelésekkel kapcsolatos ellenzéki magatartás okát lapunknak Szita Károly, Kaposvár polgármestere. A Fidesz önkormányzati kabinetjének vezetője azt mondja: míg a régiós tervezeteket készítők a gombhoz keresték a kabátot, azaz közigazgatási egységek felülről történő létrehozásában gondolkodtak, addig a helyes eljárás az, hogy helyi szinteken határozzák meg a teendőket. Eszerint a konkrét feladatmeghatározást az önkormányzati finanszírozás átgondolása és reformja kell, hogy kövesse, ez után következhet az esetleges továbblépés. Kijelentette: „a feladatokat ott kell ellátni, ahol maga a feladat van”: adott esetben tehát a településeken, a kistérségekben, a megyékben, és végül – ha szükséges – regionális szinten.

Nincs komoly koncepció

Hogy a politika miért is nem lép túl a jelenlegi önkormányzati rendszeren, újabb magyarázattal szolgál Kumin Ferenc politológus. Kérdésünkre azt mondta: a politika a választások előtt viszszakozik a régiós reformtól, ez részben arra vezethető vissza, hogy a megyei intézményrendszer jellemzően olyan munkahelyeket, pozíciókat kínál, melyekkel a nyertes párt honorálhatja tagjai, aktivistái választási munkáját. Kérdés, helyi szinten vállana-e bármelyik politikai erő olyan konfliktust, mely meggyengítheti hatalmát.

Drága spórolás

Kumin Ferenc hozzátette ugyanakkor, az az igazgatási feladat, melyet a jelenlegi körmányzati-önkormányzati rendszer lát el, „irracionálisan költséges”. Ha a kormányzat a közeljövőben a „pénznyelő rendszer” átalakítása mellett dönt, az egyszeri nagy kiadás viszonylag rövid távon is megtérülhet. Arról nem beszélve, hogy lehetséges, az EU is támogatná a reformot.

Ha a későbbi régióknak a jelenlegi önkormányzati teendőknél komolyabb feladatkört szánnak, az átadandó döntési jogköröket valahonnan el is kell venni. Ez pedig mindenképpen érdeksérelmet okoz – világít rá a további nehézségekre Kolláth György. Az alkotmányjogász szerint a következő választási ciklusban csak egy nagykoalíció vagy kétharmados többség esetén lenne könnyen elrendezhető az ügy, éppen a vonatkozó törvények és az alkotmány kétharmados volta miatt. Ez persze önmagában csak a döntést jelentené, ugyanis szerinte jelenleg nincs ismert, komoly, „XXI. századi” államszervezeti koncepció – főleg a középszintű tervek kidolgozatlanok. Azt azonban leszögezi: mindenképpen komoly hozadéka lehet a karcsúbb önkormányzati és intézményrendszernek. Úgy véli: kisebb, ésszerűbb rendszerrel az igazgatási kiadások 30-40 százaléka is megspórolható.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában