Ország-világ

2006.01.07. 00:00

Gáz helyett jöjjön az atom

Az orosz–ukrán gázháború tanulságát készek levonni az európai kormányok. Új atomerőművek építésére készülnek az egész kontinensen.

Farkas Károly

Az orosz–ukrán gázháború keltette aggodalom és felháborodás még el sem csitult, de a Gazprom máris újabb európai országot fenyeget. Az orosz mamutvállalat ezúttal a Bulgáriával kötött szerződést szeretné a piaci viszonyok szerint átszabni. Szófiában azonban tegnap bejelentették, hogy nem teljesítik az orosz fél követeléseit, mivel álláspontjuk szerint a 2010-ig érvényes szerződés erre nem hatalmazza fel a Gazpromot. Bulgária a gázigényét túlnyomó részben orosz importból fedezi. Oroszország erőfitogtatása közben előtérbe tolta Európa egyik komoly problémáját: a külső energiahordozóktól való függőséget. Az orosz gázszigor első áldozata, ukrán szomszédunk – részben az energiaimport csökkentésének céljával – tegnap bejelentette, hogy tucatnyi új atomerőművet építenének. Az új reaktorok létesítése mellett tervbe vették meglévő reaktorok korszerűsítését, egy központi lerakóhely kialakítását nukleáris hulladékok és elhasznált fűtőelemek elhelyezésére, illetve a hazai urántermelés fokozását is. Ukrajnában jelenleg 15 atomreaktor üzemel, ennek ellenére az ország energiaellátása alapvetően Oroszországtól függ. Az öszszes ukrajnai reaktort oroszországi vállalkozók építették, az üzemanyag is a szomszédos államból érkezik.
Valóságos energetikai forradalmat hirdetett Jacques Chirac francia elnök is. Ennek célja, hogy az ország gyakorlatilag függetlenné váljon az energiahordozók importjától. A francia államfő szerint húsz év múlva a francia vasutak egy csepp olajat sem fognak használni. A különböző alternatív energiaforrások hasznosítása mellett a terveket elsősorban a nukleáris energiatermelés növelésére alapozták. Franciaország áramtermelésének már ma is mintegy hatvan százalékát nukleáris reaktorok termelik. Németország is megérezte a gázválságot, így ott is felerősödtek az addig csendes atomlobbi hangjai. Ugyanakkor Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa úgy véli, hogy Európa nem mondhat ugyan le az atomerőművekről, ám az nem alternatívája az Oroszországból érkező földgáznak.
Az EU-ba igyekvő Romániában közben májusra tervezik az ország második atomreaktorának beindítását. Az eddigi egyetlen egy 706,5 megawatt kapacitású kanadai Candu-reaktor, amelyet 1996-ban helyeztek üzembe. (Cernavoda termeli a román áramszükséglet mintegy 10 százalékát.) Az új reaktor – amely 700 megawattos teljes kapacitásának eleinte csak 40 százalékán üzemel majd – 2007-ben éri el teljes működési kapacitását. Egy harmadik és negyedik reaktor megvalósíthatósági tanulmányai januárban készülnek el. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) adatai szerint a kontinensen Franciaországban 59, Nagy-Britanniában 23, Németországban 17, Svédországban 10, Spanyolországban 9, Belgiumban 7, Csehországban és Szlovákiában 6-6, Svájcban 5, Bulgáriában, Finnországban és Magyarországon 4-4, Litvániában, Hollandiában, Romániában és Szlovéniában pedig 1-1 reaktor működik. A NAÜ adatbázisában arról is hírt adnak, hogy az Egyesült Államokban 104, az Orosz Föderáció területén 31, Kanadában 18, Ukrajnában pedig 15 reaktor működik.

Tiszta energiát 2500 milliárd forintért

Az Európai Unió új, tiszta energiaforrások után is kutat: Franciaországban épül föl az első fúziós generátor. Az ITER (Nemzetközi Termonukleáris Kísérleti Reaktor) a remények szerint forradalmasítani fogja a világ energiaellátását. A fúziós gép, amely a Nap kohóihoz hasonlóan bocsátja ki az energiát, milliárdokba fog kerülni. A reaktor a hidrogénfúziót hasznosítja, így tisztán, sugárzás nélkül lesz képes áramot termelni. A tudósok szerint az új reaktor lesz az első olyan prototípus, amely lényegesen több energiát ad ki, mint amennyit elfogyaszt. A hatalmas műszaki tervezet nemzetközi szintű, közreműködői Európa mellett az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország és Korea. A beruházás teljes összege horribilis, harminc év alatt tízmilliárd euróba, több mint 2500 milliárd forintba kerül.


A hatalmas műszaki tervezet nemzetközi szintű, közreműködői Európa mellett az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország és Korea. A beruházás teljes összege horribilis, harminc év alatt tízmilliárd euróba, több mint 2500 milliárd forintba kerül. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában