Ország-világ

2006.01.13. 13:11

Három nap a farsang farka

Feje tetejére áll az egész világ, felszabadulnak a tabuk, elszabadulnak az indulatok. Itt a fékevesztett mulatozás ideje - utána úgyis jön a negyven napos böjt.

Rados Virág

Elűzzük a telet, nyugtalanul várjuk a tavaszt. Ma már illedelmes bálokkal, régen vért kívánó áldozatokkal is. De egyvalami minden korban azonos: a farsang a felhőtlen mulatozás időszaka.

„Elmúlott a hosszú farsang, búsulnak a lányok.
Ettől a sok búsulástól ráncos a pofájuk.
Nem tudsz férjhez menni, vőlegényt szerezni,
Vedd elő az olvasódat, kezdj el imádkozni!”

Vénlánycsúfoló a fenti versike a javából: hiába a sok bál, a szebbik nem sok képviselője hoppon maradt. Nem akadt férjjelölt a horgára. Régen ugyanis csupán a farsangi bál volt egész évben az egyetlen lehetőség, hogy a hajadon férjjelöltre találjon. A mulatságokon mutathatta meg bájait, amelyektől elbűvölve a legényemberben feltámadt a vágy az udvarlásra, és járni kezdett a lányos házhoz.

 

A XIX. században egymást követték a fényesebbnél fényesebb farsangi bálok. Vay Sarolta grófnő, aki D''Artagnan álnéven újságíróskodott akkoriban, érzékletesen írja le őket. „Az 1835-iki pesti farsangot az asszonyi egyesület báljával kezdték meg. Tulajdonképpen álarcosbál volt ez, és néhány igen csinos álarcost lehetett is látni, de azért az előkelő hölgyek nagyobbrészt báli öltözékben jelentek meg. Legdivatosabb volt a selyem-foulard, a batisztmuszlin és az orgadil. A férfiak kék és fekete frakkokban jelentek meg.”

Bizonyára már akkor sem gondolt senki a szokás eredetére, amely az ókorba vezet vissza. A szaturnáliák, a Dionüszosz- és Mithrász-kultusz a tél és a tavasz, a meghaló és feltámadó természet ünnepét hirdették. A káosz és a rend párharca, a felnőtté válás, a szerelem, a termékenység és a házasság motívuma mind jelen volt e hetekben. Csakúgy, mint a szerencse és a kiszámíthatatlan sors, amely ellen hiába lázadunk.

A római szaturnáliák tragikus hősét például kockadobással választották ki. A férfi, akire a sors keze mutatott, végzetes órája eljöveteléig az ünnepség királya lett. Megkapott mindent, ami szem-szájnak ingere, összes kívánsága teljesült. Hanem a szaturnália után önkezével kellett saját életének véget vetnie. A mítoszok világában élő ember számára az aktus jelképes volt: a zűrzavar zárlatát és az új rend nyitányát szimbolizálta.

A jóval szelídebb farsangi szokások nálunk a középkorban kezdtek terjedni. Maga az időszak Vízkereszttől (január 6.) húshagyó keddig vagy hamvazó szerdáig tart. Vagyis a negyven napos böjt kezdetéig, amely a húsvétot előzi meg. Az utolsó három nap a legfékevesztettebbb mulatozás ideje. Ez a „farsang farka”, amiről ismét csak egy ókori kép juthat eszünkbe. Mégpedig a falloszkultusz jegyében felvonuló férfiak, akik óriási hímvesszőt kötöttek magukra, így hódolva a termékenység eszményének. De még a keresztény erkölcs is megengedte, hogy farsangkor a népek házasságtörőkről, kerítőkről, örömlányokról szóló dramatikus játékokat adjanak elő.

A magyar kifejezés egyes források szerint a német Fastnacht szóból származik, amely húshagyókeddet, farsangéjszakát jelent. Mások úgy vélik: a bajor-osztrák vaschang az eredet, amit németül Faschingnak mondanak. Így nevezték a középkorban a „bolondosan beszélők gyülekezetét”. Tagjai a farsang időszakában bátran kimondhatták a máskor tilos igazságot - éppen a „bolond beszéd” védőpajzsa alatt.

A zajos mulatságok alapja mindenképpen ősi hiedelem. Eleink úgy képzelték, a tél utolsó napjaiban a Nap elgyengül, és a gonosz szellemek életre kelnek. Őket kellett a nagy csinnadrattával elüldözni. Jelmezbe is azért öltöztek, hogy elriasszák a halált, az ártó erőket és a hideget.

A hiedelmek feledésbe merültek, a harsányság és a jelmezbe öltözés megmaradt. A mulatságokon az elbujdosott tél helyett néhol egymást ijesztgetik a résztvevők. Feje tetejére áll az egész világ, felszabadulnak a tabuk, elszabadulnak az indulatok. Némelyik népszokásban már annyira, hogy az a külső szemlélő számára bizony állatkínzásnak számít. Itt van például a húshagyókeddi gúnárnyakszakítás. Ebben - mint afféle véres ügyességi próbán - a mészároslegények versengtek. Az aktus ugyanis mesterré avatásuk része volt. Egy XVII. századi útirajz így írja le a jelenetet: „A mészároslegények a lőcsei vendéglőstől a másik oldalon fekvő őrházig kötelet húznak, közepére egy fonallal összekötözött libát akasztanak, lábánál fogva. A legények nyergeletlen lovon futtatnak el a kötél alatt, és igyekeznek elkapni a liba nyakát. A kapkodás és nyargalás addig tart, amíg valamelyik a lúd fejét le nem szakítja. Elvágtat vele, és jól elrejti, mert a többiek üldözőbe veszik, és igyekeznek tőle elragadni. Aki a fejet elvitte, egy évig főlegény, és a mesterségbeliek között különös kiváltságokat élvez.”

A legfeltűnőbb mozzanat régen és ma is a jelmezes-álarcos alakoskodás. A 15. század óta szólnak leírások a férfi-női ruhacseréről, maszkviselésről. Napjaink leglátványosabb farsangi alakoskodása a mohácsi délszlávok csoportos busójárása. A busók a telet hivatottak elijeszteni fából faragott álarcaikban; mozgásuk, viselkedésük rituálisan meg van szabva. A farsangi alakoskodók általában kis párbeszédes jelenetet adnak elő. A lakodalmas játékok közül pedig a nyugat-dunántúli rönkhúzással összekötött mókaházassság a legérdekesebb. A lányokból, legényekből álló párok a kidöntött fát húzták végig az úton. A rituálét akkor rendezték meg, ha a faluban abban az esztendőben nem volt lakodalom.

A világ farsangjai közül a két leghíresebb a velencei és a riói karnevál. Velencében a városközpontban, a Szent Márk téren, szabad ég alatt rendezték meg a hatalmas színjátékot. Szereplői maguk a városlakók voltak. Brazíliában, Rio de Janierióban a szambaiskolák felvonulása színpompás látvány. A legegyszerűbb kosztüm is száz dollárba kerül.

Végül, ha már csúfolóval kezdtük, álljon itt egy farsangi köszöntő, teli jókívánságokkal. „Hipp-hopp, farsang!/ Megölték az ártányt,/ nem adják a máját,/ csak a szalonnáját./ Adjon az Úristen/ ennek a gazdának/ hat szép ökröt,/ nyolc kis bérest,/ arany ekét a kezébe,/ arany búzát a földjébe!/ Hipp-hopp, farsang!"

Jeles napok nagyböjtig

január 6.: Vízkereszt - Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe, a karácsonyi tizenketted zárónapja január 22.: Szent Vince napja - a zaragozai püspök segítője volt, vele együtt szenvedett vértanúságot a keresztényüldözések idején - ünnepe termésjósló nap: „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince” február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - Mária tisztulása, görögül Hypapanté, vagyis találkozás; e napon mutatta be Mária a világ világosságát, Jézust a mózesi törvény szerint a templomban. A szentelt gyertya Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgáljon - időjósló nap február 3.: Szent Balázs napja - középkori örmény vértanú orvos-püspök. A legenda szenint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkától fuldoklott. A balázsolás hagyománya máig él: gyerekek járják a házakat adományokat gyűjtve

Mese a farsangi táncról

Volt egyszer egy mutatványos, aki városról városra járt táncolva és ugrálva, míg csak bele nem fáradt a nyughatatlan életbe. Belépett hát egy kolostorba. Hanem a szerzetesi élet idegen volt számára. Egy napon, bánatában levette szerzetesi ruháját, felöltötte tarka köntösét, és táncolni kezdett. A legnehezebb táncot járta, hogy Istent dicsőítse vele. Addig táncolt, amíg össze nem esett a fáradtságtól. Egyik szerzetestársa azonban megleste, és titokban odahívta az apátot. Az apát másnap hívatta a mutatványost, mire az leborult: „Tudom, nem maradhatok itt, önként elmegyek, és elviselem a magányt, a nélkülözést.” De az apát felemelte, megölelte, és így szólt: „Kérlek, járj közben mindnyájunkért Istennél, hiszen táncod közben őt dicsőítetted testeddel, lelkeddel. Bárcsak Isten megbocsátaná nekünk olcsó szavainkat, melyeket szánk kimond anélkül, hogy szívünk küldené őket.” (Francia legenda nyomán)

Jön a III. Gyulai Reneszánsz Karnevál

Korhű ruhák, reneszánsz zene, kürtőskalács, vásári hangulat, mesterségek bemutatója. Mindezzel február 10. és 12. között vár a III. Gyulai Karnevál. Helyszín a vár és környéke. A farsangi felvonulásra bárki jelentkezhet, egyetlen feltétel a korhű öltözék. A bálozni vágyók is kedvükre mulathatnak. Szombat este a polgármesteri hivatal dísztermében perdülhet táncra a nagyérdemű. Az est főszereplője és a karnevál hercege Kovács István színművész. A gyerekeket a Reneszánsz Gyermekkarnevál várja. Óriásbábbal, gólyalábasokkal, táncosokkal, színészekkel és mutatványosokkal.

Rados Virág Jeles napok nagyböjtig január 6.: Vízkereszt - Krisztus megkeresztelkedésének ünnepe, a karácsonyi tizenketted zárónapja

január 22.: Szent Vince napja - a zaragozai püspök segítője volt, vele együtt szenvedett vértanúságot a keresztényüldözések idején - ünnepe termésjósló nap: „Ha megcsordul Vince, teli lesz a pince”

február 2.: Gyertyaszentelő Boldogasszony napja - Mária tisztulása, görögül Hypapanté, vagyis találkozás; e napon mutatta be Mária a világ világosságát, Jézust a mózesi törvény szerint a templomban. A szentelt gyertya Krisztus jelképe: magát fölemészti, hogy másoknak szolgáljon - időjósló nap

február 3.: Szent Balázs napja - középkori örmény vértanú orvos-püspök. A legenda szenint megmentette egy özvegyasszony fiát, aki halszálkától fuldoklott. A balázsolás hagyománya máig él: gyerekek járják a házakat adományokat gyűjtve Mese a farsangi táncról Volt egyszer egy mutatványos, aki városról városra járt táncolva és ugrálva, míg csak bele nem fáradt a nyughatatlan életbe. Belépett hát egy kolostorba. Hanem a szerzetesi élet idegen volt számára. Egy napon, bánatában levette szerzetesi ruháját, felöltötte tarka köntösét, és táncolni kezdett. A legnehezebb táncot járta, hogy Istent dicsőítse vele. Addig táncolt, amíg össze nem esett a fáradtságtól. Egyik szerzetestársa azonban megleste, és titokban odahívta az apátot. Az apát másnap hívatta a mutatványost, mire az leborult: „Tudom, nem maradhatok itt, önként elmegyek, és elviselem a magányt, a nélkülözést.” De az apát felemelte, megölelte, és így szólt: „Kérlek, járj közben mindnyájunkért Istennél, hiszen táncod közben őt dicsőítetted testeddel, lelkeddel. Bárcsak Isten megbocsátaná nekünk olcsó szavainkat, melyeket szánk kimond anélkül, hogy szívünk küldené őket.” (Francia legenda nyomán) Jön a III. Gyulai Reneszánsz Karnevál Korhű ruhák, reneszánsz zene, kürtőskalács, vásári hangulat, mesterségek bemutatója. Mindezzel február 10. és 12. között vár a III. Gyulai Karnevál. Helyszín a vár és környéke. A farsangi felvonulásra bárki jelentkezhet, egyetlen feltétel a korhű öltözék. A bálozni vágyók is kedvükre mulathatnak. Szombat este a polgármesteri hivatal dísztermében perdülhet táncra a nagyérdemű. Az est főszereplője és a karnevál hercege Kovács István színművész. A gyerekeket a Reneszánsz Gyermekkarnevál várja. Óriásbábbal, gólyalábasokkal, táncosokkal, színészekkel és mutatványosokkal. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában