Ország-világ

2006.01.09. 07:00

Szavazásra ítélhetnek minket?

Kéri László politológus szerint két és fél millió embert nem a közöny, hanem társadalmi kirekesztettségük tart távol az urnáktól.

Dián Tamás

„Azok a polgárok, akik négyévente leadott voksaik révén nem osztoznak a közügyek felelősségében, az állam által biztosított jóléti ellátásból az oktatás, illetve az egészségügy területén is csak a minimumot kapják” – vetette fel a napokban Bencsik János, Tatabánya fideszes polgármestere a helyi televíziónak adott interjúban. Szerinte a Magyar Köztársaság állampolgárának lenni nem csak jogokat, hanem kötelezettségeket is jelent, ezért érdemes lenne megfontolni minden választókorú számára a kötelező voksolás bevezetését. „Ha Magyarországot egy olyan hajónak tekintjük, amelynek a fedélzetén minden honfitársunk ott van, akkor az nagyon nem jó, ha rendszeresen olyanok is azt kiabálják, hogy rossz irányba megyünk, akik négyévente arra sem veszik a fáradságot, hogy megszavazzák, ki legyen a kapitány” – jelentette ki a polgármester, hozzátéve: a politika átláthatósága, illetve a parlamenti pártok legitimitása is növekedne, ha minden választókorú állampolgár kivenné a részét a felelős döntésekből.

Bencsik János a rendszerváltás idején a szabad demokraták színeiben lett polgármester, majd független lett, két éve pedig belépett a Fidesz Magyar Polgári Szövetségbe, s jelenleg a párt országgyűlési képviselőjelöltje. Amikor javaslatának részleteiről faggattuk, elárulta: szavait nem egy kiérlelt koncepció nyomán fogalmazta meg, ez csupán az ő demokráciafelfogását tükrözi. A kötelező választás intézménye egyébként nem ismeretlen az Európai Unióban, hiszen Belgiumban például évtizedek óta ezzel a jogi háttérrel voksolnak a polgárok. Az esetleges itthoni politikai következményekről szólva Bencsik kijelentette, hogy az új rendszer akár még a parlamenti sokszínűséghez is hozzájárulhat.

„Ha az ötszázalékos küszöböt vesszük alapul, az a 30 százaléknyi szavazó, aki eddig sohasem ment el szavazni, elméletileg akár négy-öt új kis pártot is bejuttathat a törvényhozásba – mondta. – Ez pedig jelentősen átírhatja a jelenlegi koalíciókötési forgatókönyveket, miáltal a két nagy párt is átgondoltabb politizálásra kényszerülhet.”

„A javaslat önmagában nem butaság, ám a kötelező választás rendszere csak egy olyan államban lehet működőképes, ahol már évtizedek óta világos, hogy mennyibe kerül állampolgárnak lenni” – reagált a felvetésre Kéri László politológus. Szerinte ehhez áttekinthető és hosszú ideje változatlan szociális és adórendszerre van szükség. „A magyar választói magatartást nem lehet összehasonlítani más demokráciák voksolási motivációival – vélekedett. – És itt most nem csak arról van szó, hogy nálunk még egészen más a választások tétje, mint a több mint fél évszázada működő demokráciákban. A társadalmi közeg is teljesen eltérő. Magyarországon mindig is volt két és fél millió ember, aki sohasem ment el szavazni. Ám az ő távolmaradásukat nem lehet a szimpla állampolgári közönnyel magyarázni. Olyan rétegekről van szó, akik egzisztenciálisan a periférián élnek: az idősekről, a kistelepülések lakóiról, az alacsony iskolázottságúakról. Alakuljanak bárhogy a választások, a végeredmény az ő szintjükön teljesen érdektelen. Ezért én azt mondom, bünteti őket eléggé a sors, nem szabadna külön még azt is szankcionálni, hogy nem mennek el szavazni.”

Másfelől viszont Kéri állítja, hogy helyi léptékekben gondolkodva nagyon is megérti a polgármester álláspontját. Bencsik ugyanis rengeteget tett azért, hogy Tatabánya ma gazdasági értelemben egy kiválóan prosperáló város. Egy ekkora közösségben pedig igenis már el lehet dönteni, hogy jól mennek-e a dolgok. „Az önkormányzati választásokon mindig kisebb a részvétel, mint az országgyűlési mandátumokról való szavazásnál, s mivel ezek átlátható közösségek, valóban bosszantó lehet, ha az emberek egy része szemet huny az erőfeszítések fölött, miközben részesedik annak áldásos következményeiből” – jelentette ki Kéri.

Voksolás a szomszéd véleményére alapozva

„Megjósolhatatlan, hogy egy kötelező választás esetén mely politikai erő felé billenne a mérleg nyelve” – állítja Kéri László. A politológus szerint a voksolások alkalmával inaktív 30 százalék valószínűleg teljesen esetleges motivációk alapján döntenének. Kéri szerint értelmiségi illúzió azt hinni, hogy ezzel színesedne a politikai paletta: ezek az emberek még a nagy pártokat sem ismerik, nemhogy a kicsiket – mondta. Ha rá lennének kényszerítve a szavazásra, valószínűleg a szomszédjukat vagy valamelyik ismerősüket kérdeznék meg, hogy kire voksoljanak. Esetükben az a párt lehet a nyerő, amelyikről a szavazás előtt utoljára hallanak.

Kolláth György alkotmányjogásznak viszont az az álláspontja, hogy a választási részvétel kötelezővé tételét szükségtelen és értelmetlen lenne beemelni az alkotmányba. Úgy véli, a fiatal magyar demokráciára ez jótékony hatással nem lehet. „Ha politikai előzmények miatt elment az emberek kedve a demokratikus véleménynyilvánítástól, ezt kényszerű szabályokkal helyreállítani nem lenne szerencsés dolog – szögezte le. – Sőt, még sarkosabban fogalmazok: a legfontosabb alkotmányos jogból kötelezettséget csinálni a demokrácia szégyene lenne.” Kolláth szerint nem érdemes más országokkal példálózni, mivel a működő rendszereket mindig a maguk összefüggéseiben lehet csak vizsgálni, illetve minősíteni. Szerinte le kellene már szokni arról, hogy más államok módszereiből egy-egy elemet kicsippentünk, és azzal példálózunk.

„Egy igazi demokrata soha nem tesz szemrehányást az embereknek, hogy miért nem cselekednek az általa elvárt szabályok szerint – muatott rá az alkotmányjogász. – A politikusoknak rá kellene döbbenniük, hogy ők vannak a választókért és nem fordítva.”

Ha rá lennének kényszerítve a szavazásra, valószínűleg a szomszédjukat vagy valamelyik ismerősüket kérdeznék meg, hogy kire voksoljanak. Esetükben az a párt lehet a nyerő, amelyikről a szavazás előtt utoljára hallanak.

-->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában