Milliárdokat kaszál az ökomaffia

Az öko- vagy hulladékmaffiának is nevezett szervezett bűnözői csoportok érdeklődését igencsak felkeltette a feketén és fehéren egyaránt milliárdokkal kecsegtető hulladéküzlet, elsősorban a kopott gumiabroncsok.
 A Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) tavalyi évkönyve szerint az adózástól irtózó üzletemberek első lépésként fantomcégeket alapítanak nem létező személyek vagy hajléktalanok nevében. Egy-egy lebonyolított üzlet után a papírokon szereplő tulajdonos utolérhetetlen az APEH és a hatóságok számára. Az illegális kereskedelem kulcsa azonban az unióban is létező termék-, illetve hasznosítói díjban van.
A becsült adatok szerint mintegy harminc maffiózó és érdekeltségi köre egy év alatt minimum tízezer tonna használtgumiabroncsot hozott be főleg Németországból és Olaszországból. A magyar vállalkozók 2-3 eurót kapnak a használt gumi darabjáért, hogy kivigyék az abroncsokat az országból. Ha a szállítmány sikeresen átjut a határokon és megérkezik a telephelyre, átválogatják az árut használhatókra és eladhatatlanokra. Előbbieket számla nélkül értékesítik Magyarországon, vagy továbbszállítva Romániába, Ukrajnába. Egy másik forgatókönyv szerint papíron Németországba, Csehországba exportálják az abroncsokat, majd benyújtják a számlát a kilogrammonként járó újrahasznosítási díjra. Az eladhatatlannak minősített gumikat illegális lerakókban helyezik el, majd felgyújtják. Ez történt 2005-ben Soroksáron, ahol több ezret égettek el.
„Éves szinten mintegy 1,5 milliárd forint hasznot hoz a bűnözőknek a tízezer tonna gumiabroncs-hulladék” – írja az NBH évkönyve. A bevételt a már említett módszereken kívül a hasznosítói díj zsebrevágása biztosítja, ami kilogrammonként 35 forint. A képzeletben fuvarozó 100 köbméter rakodóterületű kamionba akár 15 tonna abroncsot lehet felpakolni, a szállítólevelek meghamisításával a tétel még tovább növelhető.
Az NBH ismeretei szerint Magyarországon a szervezett bűnözői csoportok még nem tekintik fő működési területnek a „hulladékkezelést”. A hazai és nemzetközi pénzügyi háttér azonban valószínűsíti ennek bekövetkezését. 2005-ben felállítottak egy zöldkommandót, amely a veszélyes üzemeket, a hulladéklerakókat és a veszélyes anyagok közúti szállítását felügyeli. A maffia ellen az NBH mellett a rendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelem és a vám- és pénzügyőrség szakemberei is „harcolnak”. Az erdőkben, vízpartokon található illegális lerakóhelyek bejelentésével azonban a lakosság is segíthet.

A BM és az EU is szigorítana a jogszabályokon

A Belügyminisztérium kezdeményezte a btk. módosítását is, amely szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel sújtanák azokat, akik illegális hulladéklerakó helyen szabadulnak meg a szemetüktől. Az unió pedig minden hulladék szállítását ezentúl az országok között külön engedélyhez köti. A súlyos gond azonban az – ami az egész probléma gyökere –, hogy mind nálunk, mind Nyugat-Európában egyre nehezebb helyet találni a rohamosan növekvő mennyiségű hulladéknak.