Ország-világ

2006.11.06. 09:09

Az Európai Unióban az állatok is jól érzik magukat

Kevés területen tapasztalható akkora változás az Európai Unióban, mint az állatjólét megítélésében. Évtizedekkel ezelőtt a témáról alig lehetett hallani. A haszonállatok embertelen, szinte barbár tartási viszonyai láttán jobbára csak az istállókba betévedő „széplelkek” botránkoztak meg.

BAMA

Az állatjólét fogalma csak néhány éve terjedt el, elsősorban a fejlett ipari országokban működő környezet- és állatvédő szervezetek tevékenységének eredményeként. A fogalom meghatározására az angolból átvett „welfare” (jólét) kifejezés az állatvédelem területéről származik, de ma már általánosan az állatra jellemző mentális és fizikai állapotot fejezi ki egy adott technológiai rendszerben. Így az állat pillanatnyi adaptációs helyzetét jelöli környezetéhez viszonyítva. Magyarra átültetve: az állat jól érzi-e magát környezetében. Az unióban 2001 júniusában a göteborgi tanács világosan állást foglalt amellett, hogy az állatjóléti fejlesztések is a közös agrárpolitika (KAP) szerves részét képezzék. Ezért az állatvédelem az EU vidékfejlesztési rendeletében (VFR, Rural Development Regulation – RDR) központi helyet kapott.

A VFR egy sor olyan intézkedést foglal magában, amely lehetővé teszi, hogy azok a termelők, akik jobb, komfortosabb körülményeket biztosítanak az állatoknak, pénzügyi támogatásban részesüljenek az uniótól. Az állatok jóléte szempontjából az idevonatkozó uniós rendelet intézkedéseinek különös jelentősége van, mivel agrárkörnyezetgazdálkodás és állatjólét címen támogatást biztosítanak azoknak a gazdáknak, akik állatjóléti kötelezettséget vállalnak a szokásos jó állattartási körülmények biztosításán felül. A támogatás – amellett, hogy ösztönzőként működik – az állatjóléthez kapcsolódó többletköltségek és a kieső jövedelem fedezetére is szolgál. Hazánkban az állatállomány az elmúlt években nagymértékben csökkent. Ez elsősorban a gazdaságosság romlásából adódott. A csökkenő bevételek miatt így a rendszeres fejlesztések is elmaradtak. Ezért általában kevés reményük maradt a gazdálkodóknak, hogy az EU szabályainak megfelelő állattartó telepeket alakítsanak ki. Emiatt hosszú távon a jelenleg még versenyképes magyar termékek minőségének javítása is veszélybe került.

Azért, hogy a fejlesztéseket e területen is ösztönözzék, a hazai rendeleteket összehangolták az EU-ban már érvényesülő környezetgazdálkodási, Állatjóléti és higiéniai feltételeket szabályozó előírásokkal. Ennek célja elsősorban az volt, hogy az állattartás okozta környezeti károk mérséklődjenek, a haszonállatok tartásának feltételei pedig javuljanak. Magyarországon az állattenyésztéssel foglalkozó termelők 2009-ig kaptak haladékot az uniós agrár-környezetvédelmi és állatjóléti-higiéniai előírások teljesítésére.

A haszon fontosabb volt

Még a közelmúltban sem jutott energia és idő, valamint pénz az állatok közérzetével való foglalkozásra szinte sehol a világon, így az Európai Unióban sem.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában