Ország-világ

2006.11.19. 08:44

Bravúr vagy bukás a kórházi átszervezés

Európában is radikálisnak számít az a tervezet, amelyet a kórházi rendszer átalakítására nyújtott be a héten a kormány.

Bánky Bea

Második nekifutásra a kormány csütörtök este elfogadta és pénteken már a Parlament elé is terjesztette az egészségügyi reform „alfáját és omegáját”, az ellátórendszer átalakításáról szóló javaslatot. A reformot szélsebesen szeretné végrehajtatni a kormány. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy a csütörtöki kormányülés még javában tartott, amikor Szili Katalin házelnök jelezte: az ellátórendszer átalakításáról szóló javaslatra sürgősségi eljárást kér a parlamenttől a kormány, ami azt jelenti, hogy három hónap múlva már az új rendszer szerint fogják elosztani a pénzt (a jövő évi egészségügyi büdzsé 27,5 milliárd forint).

Az egészségbiztosító (OEP) áprilistól már csak a törvényben jelzett mintegy 47 ezer aktív ágyra szerződik az intézményekkel a korábbi 63 ezerrel szemben. Hogy a Regionális Egészségügyi Tanácsokban (RET) is felgyorsítsák az egyes szakterületek ágyszámairól szóló döntési folyamatot, a minisztérium szigorú határidőket szabott, és döntésképtelenség esetén ennek lejárta után automatikusan maga Molnár Lajos dönt arról, hogy például a dél-alföldi régiónak kiosztott 177 pszichiátriai ágyon hogyan osztozkodhatnak az intézmények.

Golub Iván, a Magyar Kórházszövetség elnöke a RET-ekkel kapcsolatban jelezte: a hét régióból hatban várható döntésképtelenség. Figyelmeztetett: nagyon nehéz megtakarítások idején ilyen átfogó változtatásokat keresztülnyomni a társadalmon.

Ha sikerül a gyakorlatban is kivitelezni a reformelképzeléseket, az Európában is valódi bravúrnak számít majd. A magyar reform ugyanis a holland, brit és lengyel példákkal összehasonlítva a legátfogóbb, ráadásul sokkal rövidebb idő áll rendelkezésre a változtatások tömkelegének elfogadtatására.

Hollandiáról Jan-Kees Helderman kutató egy a napokban rendezett budapesti konferencián elmondta: liberális egészségügyi rendszerük az elmúlt években többször gyökeres újításokon esett keresztül, legutóbb januárban. A 14 magánbiztosítóval működő szisztéma lényege, hogy a hollandok számára kötelező az alapcsomag megvásárlása, de az egyes cégek ezen felül csomagokban különféle többletszolgáltatásokat kínálnak, amelyet a lakosság 95 százaléka igénybe is vesz.

A holland biztosítási rendszer felett maga az állam őrködik: a társaságok kötelesek szerződést kötni a rosszabb egészségi állapotú és az idősebb ügyfelekkel is, kockázatelemzésnek nincs helye. Érdekesség, hogy a hollandok akár évente váltogathatják a biztosítójukat, amennyiben úgy találják, a másik konkurens cég előnyösebb szerződést kínál: idén a biztosítottak 18 százaléka, jövőre várhatóan 44 százalékuk fog cserélni. A „mamutok” itt is előnyösebb helyzetben vannak: a társaságok közül az 5 legnagyobb birtokolja a piac 90 százalékát.

A neves vállalkozó, Somody Imre szerint a holland rendszer átvételére még nem érett Magyarország, szerinte a több-biztosítós modell lemásolása előtt pontosan meg kell határozni az alapcsomag tartalmát, és rendberakni az OEP-et, valamint „kezelni a politikai és a szakmai lobbierőt”.

A fegyelmezett briteknél sokkal szabályozottabb az egészségügy, amelyre nem kevesebb, mint 70 milliárd angol fontot (nagyjából 28 ezer milliárd forintot) költenek évente. Peter Hunt, egy brit egészségpolitikai tanácsadó cég igazgatója szerint náluk „politikai öngyilkosság” lenne a valódi verseny, hiszen rendszerükre annak „mindenki számára egyenlő és ingyenes” volta miatt voltak büszkék – ez a mítosz egyébként hazánkban is gyökeret vert. Az angolok éppen erős tekintélytiszteletük miatt szenvednek: Hunt szerint rossz gyakorlat, hogy az állami kórházakból „nem lehet senkit sem kirúgni”, és „a betegek szinte útban vannak a csinos kis kórház működésében”.

Csak remélni lehet, hogy Magyarország nem követi a lengyel példát. Ők hét évvel ezelőtt vágtak bele egy olyan egészségügyi rendszer reformjába, amely korábban a miénkhez hasonló, társadalombiztosítási alapokra épült. Egyre-másra alakultak regionális és országos magánbiztosítók, míg végül teljesen kaotikussá vált a rendszer, amelyben – Adam Kozierkiewicz egészségügyi kutató elmondása alapján – Lengyelország különböző tartományaiban ma is nagyon eltérő a szolgáltatás színvonala. Márpedig az egészségügyi tárca célja éppen az, hogy a sebtiben végrehajtandó reform révén csökkennek a területi különbségek az országon belül.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában