Ország-világ

2006.11.28. 12:43

Hadüzenet az elhízásnak

Adókedvezmény az energiaszegény ételeknek, reklámkorlátozás az egészségtelen „junk food”-nak – ezek a fő fegyverek az elhízás elleni küzdelemben, amelyre világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kormányok, a civilszervezetek, sőt a vállalatok is

VG

Adókedvezmény az energiaszegény ételeknek, reklámkorlátozás az egészségtelen „junk food”-nak – ezek a fő fegyverek az elhízás elleni küzdelemben, amelyre világszerte egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kormányok, a civilszervezetek, sőt a vállalatok is.

Az ENSZ egészségügyi szervezete, a WHO nemrég Isztambulban miniszteri értekezletet tartott, amelyen az európai és a közép-ázsiai országok képviselői vállalták: gazdasági ösztönzőkkel próbálják meg egészségesebb táplálkozásra szoktatni polgáraikat. Az adózási és reklámszabályokon kívül a vendéglátóiparra és az élelmiszergyártókra vonatkozó előírások is változhatnak, az önkormányzatok pedig a kerékpáros- és gyalogosközlekedés feltételeinek a javításával vehetik ki részüket az egészségkampányból.

Bár a most elfogadott WHO-egyezménynek nincs kötelező jogi ereje, nem kell attól tartani, hogy érdektelenségbe fullad az elhízás elleni harc. Riasztó ütemben nő ugyanis a súlyfelesleggel küzdő emberek aránya, és egyre több adat támasztja alá azt, hogy a túlsúly miatti egészségügyi problémák óriási költséget okoznak a társadalombiztosítóknak, a munkaadóknak és persze az érintetteknek.

A WHO becslése szerint az elmúlt két évtizedben világszinten megháromszorozódott a túlsúlyos emberek aránya, és a jelenség ma már nemcsak a legfejlettebb országokat érinti, hanem a Közel-Keleten, Észak-Afrikában és Latin-Amerikában is kezd elharapózni. Meera Shekar, a Világbank táplálkozástudományi szakértője úgy véli, hogy nemzetgazdasági szinten az elhízás az alultápláltsághoz hasonló mértékű károkat okozhat.

Az EU egészségügyi és fogyasztóvédelmi biztosa, Markosz Kiprianu szerint a tagországok egészségügyi kiadásainak hét százaléka vezethető vissza a lakosság elhízására; az Európai Táplálkozási és Egészségügyi Szövetség (ENHA) ezt 20 százalékra – azaz évente 60 milliárd euróra – becsüli. Az Egyesült Államokban csak a munkaadóknak 13 milliárd dollár veszteséget okoznak évről évre az elhízással összefüggő egészség-, élet- és rokkantsági biztosítási kifizetések, illetve a betegszabadságok.

A magyar felnőttek 40 százaléka túlsúlyos, 20 százaléka elhízott, kétszázezren sorolhatók az extrém fokú elhízottak csoportjába, a gyermekek 15 százalékának kóros a testsúlya – mondta a Világgazdaságnak Pados Gyula, a Magyar Elhízástudományi Társaság főtitkára. A halálozás szempontjából különösen a hasi típusú elhízás a veszélyes. A haskörfogat még elfogadható mértéke férfiaknál 94, a nőknél 80 centiméter. A túlsúlyos embereknél a szívbetegség kockázata 40 százalékkal nagyobb, mint a normál súlyúak között. Ezért tartotta fontosnak a kormány, hogy a nyár elején elfogadja a Szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzésének és gyógyításának nemzeti programját. A tervek szerint érközpontokat hoznak létre, amelyekben az érintett szakterületek orvosai, gyógytornászok, dietetikusok járó betegként foglalkoznak majd a páciensekkel. Jelenleg hét lipidosztály működik a kórházakban. Az e helyeken kezdett fogyás 40 százalékban eredményes, míg az egyénileg próbálkozók 95 százaléka visszaszedi a kilókat.

A gyermekek egészségének védelme érdekében az oktatási miniszter 2005 végén rendeletben szabályozta, milyen termékeket lehet vásárolni az oktatási intézményekben. Ez alapján az igazgatók csak akkor köthetnek szerződést élelmiszerüzletek és -automaták üzemeltetőivel, ha az iskola-egészségügyi szolgálat szerint az árukínálat megfelel az egészséges táplálkozásra vonatkozó ajánlásoknak. A jogszabályt betartják az iskolák, így sok helyen alaposan megváltozott a büfék, automaták kínálata. Ez általában nem okozott problémát és bevételkiesést, a gyerekek többsége ugyanolyan kedvvel fogyasztja a gyümölcsöt, mint korábban a csokoládét.

Pados Gyula hangsúlyozta: a túlsúly jelentős anyagi veszteséget jelent a társadalomnak. Az elhízástudományi társaság 1998-as vizsgálata azt igazolta, hogy erre és az ebből eredő egyéb betegségek kezelésére fordították az egészségügy összes kiadásának a 2 százalékát, ami akkor 11 milliárd volt, és 2,3 milliárddal haladta meg a fogászatra jutó kassza összegét. A helyzet azóta romlott.

Az elhízásnak vannak ugyan genetikai okai, ám számottevőbb a nagy kalóriabevitel és a csökkenő energialeadás. A zsiradékok fogyasztása hiába apadt, a helyére lépett a túlzott szénhidrátfogyasztás. Gond, hogy az emberek többsége nem végez aktív testmozgást, nem használ ennek a túlzott televíziózás, a számítógépezés és az autóval történő közlekedés. A fitneszszolgáltatásokkal pedig a lakosság 1-2 százaléka él csupán.

A főorvos elmondta azt is: az egészségpénztár 80 százalékos támogatásával – orvosi javaslatra – eddig száznál több betegnél végeztek gyomorszűkítő műtétet, ezek folytatásáról most folynak a tárgyalások. Egy-egy ilyen műtét 600 ezer forintba kerül. Kétféle gyógyszer is forgalomban van a túlsúly leküzdésére, ezeket azonban nem támogatja a biztosító.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában