Ország-világ

2006.11.24. 19:27

Húsba vágó kérdés az EU-ban

Új együttműködési megállapodást kíván kötni az Európai Unió és Oroszország. A tárgyalások megkezdéséről szól egyezmény tervezett helsinki aláírását azonban Lengyelország megvétózta.

Csák Elemér

[caption id="" align="alignleft" width="200"] A találkozó színhelye a finn főváros, de a házigazda az EU Bizottság elnöke. Jose Manuel Barroso az orosz elnökkel, Vlagyimir Putyinnal.
[/caption]Nagy az esélye annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök félig-meddig protokoll-vendég az EU tagállamainak csúcsértekezletén a finn fővárosban. A tanácskozás egyik fő napirendi pontjaként arra készültek, hogy megkezdik a tárgyalásokat Moszkvával a decemberben lejáró partnerségi egyezmény meghosszabbításáról. A közös tárgyalási mandátumhoz azonban minden tagállam egyöntetű hozzájárulása szükséges; Varsó ezt használta ki, s gyakorlatilag megvétózta a döntést, mert Oroszország nem engedi be a lengyel hústermékeket.

A héten az uniós nagykövetek előkészítő értekezletein nem sikerült a lengyeleket lebeszélni a keménykedésről. Jose Manuel Barroso bizottsági elnök hiába javasolt Jan Kaczinsky kormányfőnek diplomatikus megoldást, ő hajthatatlan maradt. Ezek után az várható, hogy az unió kormánya felkéri az orosz elnököt, oldja fel a húsembergót, s egyébként voltak kisebb állat-egészségügyi problémák a lengyel hússal, de ezek megszűntek, s az orosz reakció egészében véve aránytalan. Brüsszel eddig is támogatta Varsót abban, hogy a tilalmat mielőbb fel kell oldani. A minden bizonnyal a rossz orosz-lengyel viszonynak betudható okokból fenntartott embargó már 400 millió euró bevételkiesést okozott a lengyeleknek.

Varsó korábban a megújítandó EU-orosz partnerségi megállapodás egyik fő elemét, az energiaegyezséget szemelte ki alkupozíciójának erősítésére. Váltig ahhoz ragaszkodott, hogy Moszkva vesse alá magát az önállóságát megnyirbáló európai energiachartának, holott tudható volt: Putyin erre aligha hajlandó. Az utóbbi évtizedben gazdaságilag és politikailag is megerősödött Oroszország nem hajlandó olyan mértékben elkötelezni magát a Nyugatnak, mint a ''90-es években, pénzügyi válsága és a mostanihoz képest jóval nyomottabb energiaárak közepette. Moszkva most jelezte: januártól az egész EU húsexportját betilthatja, mivel a belépő Románia és Bulgária egészségügyi szabályai nem jelentenek garanciát az élelmiszer-biztonságra. Brüsszel az orosz reakciót itt is eltúlzottnak tartja.

Az energia lett a fő kérdés

A 10 új tagállam 2004. évi csatlakozása óta ez volt első alkalom, hogy az Európai Unió egyik országa élt a vétójogával. Az orosz-EU viszonyt eddig is a konfliktusokon való bukdácsolás jellemezte és nem az intézményes együttműködés. Önmagában pedig a varsói vétó nem akadályoz meg semmit: Moszkva a fontos ügyeket úgyis egyenként intézi a tagállamokkal, miközben az uniót, mint intézményt legalább annyira lenézi, mint Washingtont. Brüsszel számára mindez nem újdonság, és az ügy igazi tanulsága az, hogy a volt szovjet érdekszférába tartozó államok speciális érzékenységét is be kell építenie az uniós külpolitikába, amit eddig a nagy tagállamok konfliktuskerülő magatartása határozott meg. Az EU soros elnöke, Finnország mindent elkövetett, hogy a partnerségi egyezmény elhalasztása helyébe új tartalom kerüljön, mindenekelőtt az energiakérdés, ami minden szerződés nélkül is szoros együttműködést kíván a földgáz-exportáló Oroszország és a fő vásárló, az unió között.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában