Ország-világ

2007.01.28. 09:59

Ma sem állnak szóba ingyen a beteggel

Váratlanul ért egy anyukát, hogy egy fővárosi kórházban ötezer forintot kértek tőle gyermeke ellátásáért. A szaktárca szerint a díj jogos is, meg nem is.

Bánky Bea - Pogrányi Annamária

“Kisfiam belázasodott, de mivel vasárnap este volt, nem tudtam elvinni a gyermekorvosunkhoz – meséli egy anyuka. – Vártam egy órát, de gyógyszer nem vitte le a három éves gyerek 39 fokos lázát. Egy saroknyira lakunk a Heim Pál Gyermekkórháztól, így rohantam vele a belgyógyászati osztályra”. A betegirányító pultnál azt mondták, akkor tudják megvizsgálni a kicsit, ha a szülő kifizeti az ötezer forintos »vizitdíjat«. Arra hivatkoztak, hogy az új beutalási rend miatt kénytelenek elkérni a TAJ-kártyát és a házi gyermekorvos beutalóját. Ha ezek közül valamelyik hiányzik, fizetni kell az ellátásért.

Foglaló az ellátásért

„Kétségbeestem, hiszen nem volt nálam ennyi pénz – folytatja az anyuka. – Az egyik nővér azt mondta, ha el tudom intézni, hogy a háziorvos visszadátumozva írjon egy beutalót, és ezt pótolom a kórháznak, visszafizetik a teljes összeget. De ettől még nem lett a zsebemben a pénz. Ideges lettem és kijelentettem, hogy nem fizetek, és arra sem vagyok hajlandó, hogy erről egy papírt írjak alá, csak azt szeretném, hogy lássák el a kisfiamat. Végül ellátták őt” – fejezi be a történetet.

A Heim Pál Gyermekkórház főigazgatójától megtudtuk: az ötezer forint voltaképpen nem díj és a legkevésbé sem vizitdíj, hanem egyszerű kaució. A letétről belső szabályzatban döntött az intézmény orvosigazgatója. Harmat György főigazgató szerint azért van erre szükség, mert az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) a beutalási rendre vonatkozó, megváltozott szabályok értelmében januártól egy fillért sem térít meg a kórháznak az ellátásért, ha az intézmény nem tudja igazolni, hogy a házi- vagy szakorvos utalta be a pácienst. „A biztosító akár pénzbüntetéssel is sújthatja a kórházat, ha a beutalási rendtől való eltérést észlel” – mondta lapunknak.

Díjak és kiskapuk

Bizonyos kivételektől eltekintve a beutaló nélkül érkezők ellátását nem fizeti a biztosító. A kórházak azonban nincsenek abban az anyagi helyzetben, hogy átvállalják az ellátással járó költségeket. A visszadatált és utólag pótolt beutaló egy kiskapu, de valahogy a szülőket is rá kell venni arra, hogy mindenképpen szerezzék meg a papírt.

A főigazgató hangsúlyozza: az új törvény ellenére egyetlen beteg sem távozik tőlük úgy, hogy nem látta el orvos. Ha betegsége nem súlyos, azaz – ahogy a törvény szövege fogalmaz – „sürgős” ellátást igénylő, akkor szociális indokkal is felveszik vagy járóbetegként ellátják a gyermekorvosok.

Ugyanakkor a főigazgató szerint teljesen ismeretlen, a korábbi szokásoktól eltérő helyzetet idéztek elő az egészségügyi reform keretében meghozott intézkedések. Kérdéses, a társadalom képes-e alkalmazkodni és a betegek a jövőben napok óta tartó bajokkal nem valamely kórház akut ellátására fognak jelentkezni, hanem házi- vagy szakorvoshoz fordulnak, hétvégén pedig orvosi ügyeletet hívnak.

Horváth Ágnes, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára elmondta lapunknak: „1997 óta érvényben van az a jogszabály, hogy ha beutalóköteles ellátást beutaló nélkül veszünk igénybe, fizetnünk kell érte. Sürgős ellátás esetén se a múltban, sem a jövőben nem kell fizetnünk. Ha beutalóköteles járóbeteg-ellátást veszünk igénybe beutaló nélkül, 2000 forintos térítési díjat kell fizetnünk, tehát – amennyiben nem sürgős ellátásról van szó – ezt az összeget jogosult elkérni a Heim Pál Gyermekkórház vagy más gyógyintézmények. A hozzám eljutott információk alapján a kórház nem járt el sem jogszerűen, sem emberségesen” – tette hozzá az államtitkár.

Február 15-től, a vizitdíj bevezetésével emelt összegű díjat kell fizetnünk, ha beutaló nélkül veszünk igénybe ellátást – jegyezte meg az államtitkár. Hozzátette: sürgősségi ellátás esetén nem kell vizitdíjat fizetni, és a 18 éven aluliak is mentesülnek a díjfizetés alól. „Ellenőrizni fogjuk a jövőben, hogy az egészségügyi elllátáshoz kapcsolódjon beutaló, amelyet természetesen nem utólag, hanem még az ellátás megkezdése előtt kell kiállítania a házi- vagy a szakorvosnak” – jegyezte meg.

Büntet a tárca?

Korábban a tárca az indokolatlanul igénybe vett egészségügyi szolgáltatások magas számával indokolta a szigorú szabályozás szükségességét. Szerintük ugyanis megszaporítja az orvos-beteg találkozások gyakoriságát, hogy számos beteg, aki elégedetlen a diagnózissal, egyszerűen felkeres egy másik szakorvost és ugyanazokat a drága vizsgálatokat újra és újra elvégezteti. Február 15-étől mindenesetre azok, akik a háziorvos megkerülésével, beutaló nélkül érkeznek szakrendelésre vagy kórházba, emelt összegű vizitdíjat fognak fizetni.

Ezenkívül ha nem a rendelőben, hanem például otthon veszünk igénybe orvosi ellátást, a vizitdíj dupláját kell kifizetnünk. Ha nem a választott háziorvosunkat keressük föl, hanem kollégája rendelőjében kötünk ki, vagy egy másik doktor rendelési idejében próbálkozunk, szintén 600 forintra nő a díj.

Ugyanennyi terheli majd pénztárcánkat, ha beutaló-köteles szakellátásra nem visszük magunkkal a háziorvos felhatalmazását, vagy netán – eltérve ajánlásától – egy másik intézményben készíttetjük el a szükséges CT-vagy ultrahang-vizsgálatokat, esetleg egy nekünk tetsző fül-orr-gégészt keresünk fel problémánkkal. A legmagasabb díjtételt szabhatják ki, ami 1000 forintot kóstál, ha ügyeleti ellátást indokolatlanul veszünk igénybe.

Azaz, ha hetek óta fennálló bajokkal, aprócska problémákkal hívjuk ki az ügyeletet, vagy fordulunk éjszaka egy kórház ügyeletes orvosához.
Valószínűleg akkor járunk a legrosszabbul, ha kórházi fekvőbeteg-ellátást veszünk igénybe beutaló nélkül, vagy választott orvosunkhoz ragaszkodunk, aki munkaidején vagy ügyeleti idején túl is a mi ellátásunkról gondoskodik. Ebben az esetben ugyanis ellátásunk 30 százalékát – legfeljebb 100 ezer forintot – saját zsebből kell fizetnünk. Ha operációra is sor kerül, akkor akár 100 ezer forintot is elkérhetnek a beavatkozásért.

További szigorítást jelent majd, hogy a betegek csak a lakóhelyükhöz legközelebb eső három kórház valamelyikébe mehetnek. Ennek az elképzelésnek a megvalósítását azonban a szaktárca a kórházátalakítás utánra halasztotta. Úgy tudjuk, ez a változás mindenképpen terítékre kerül áprilistól – „papíron” már létezik is, még decemberben megszavazta a parlament az erről szóló törvényt, csak a végrehajtási rendelet várat még magára.

A kivételek erősítik a szabályt

Az általános- és baleseti-sebészeti, szemészeti, fül-orr-gégészeti, bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, onkológiai, továbbá a pszichiártiai és addiktológiai kórházi osztályokon nem kérnek beutalót. Ha sürgős ellátásra szorulunk, akkor sem kétséges, hogy ellátásunkat az OEP kifizeti. Miniszteri rendelet határozza meg ezeket az eseteket. Így a sürgős szükség körébe tartozó egészségügyi szolgáltatás “minden olyan egészségügyi tevékenység, amelyet az életet veszélyeztető állapotok és betegségek szakszerű ellátása, valamint azok maradandó egészségkárosító hatásának megelőzése érdekében – a beteg állapotának stabilizálásáig – végeznek”.

Ilyenek például a külső vagy belső vérzés, a gyulladás, a tudatvesztéssel járó állapotok (ájulás vagy epilepsziás roham, sokk), az infarktus, az embólia, a szülés- és koraszülés, a fulladás, a krupp, az asztmás roham, továbbá a sebellátás vagy a nyílt törés. Ezenkívül a bélelzáródás, a hasi trauma, az égés-fagyás, a koponya-, mellkas-, has- vagy valamely testüreg sérülése, az áramütés, a mérgezés, az öngyilkosság vagy a heveny elmezavar is ebbe a kategóriába tartozik a kormányrendelet szerint.

Ki mentesül a vizit- és a kórházi napidíj alól?

Négymillióan mentesülhetnek a vizitdíj fizetése alól. Díjmentes ellátás jár a 18 éven aluliaknak és a hajléktalanoknak. Kivételt képeznek azok a nők is, akik terhesgondozásban, szülészeti ellátásban részesülnek, illetve a gyermekágyas anyák. Akkor sem kell fizetnünk, ha katasztrófa következtében orvoshoz kényszerülünk.

Mentesség alá tartoznak a sürgősségi vagy kötelező gyógykezelések, a járványok, fertőzések megelőzéséhez szükséges kezelések, illetve a már kialakult járvány leküzdése. Nem kell fizetni a kötelező népegészségügyi ellátás során (ide tartoznak a kötelező védőoltások), valamint meghatározott szűrővizsgálatok alkalmával (például a tüdőszűrés vagy a méhnyakrákszűrés). A véradással összefüggő vizsgálatokért sem kell fizetni.

A másik díjmentes kategóriába a leggyakoribb krónikus betegségek tartoznak. Mentesülnek a fizetés alól a rosszindulatú daganatos betegségben, vesebetegségben, veleszületett vérzékenységben és cukorbetegségben szenvedők is. A transzplantáltak és a szervátültetésre várók, a HIV-fertőzöttek és AIDS-betegek, valamint a súlyos pszichiátriai betegek ellátása is ingyenes.

A betegségük miatt mentesülőknek csak a kórral kapcsolatos kezelések esetén nem kell kinyitniuk pénztárcájukat, így ha a cukorbeteg influenzával keresi fel háziorvosát, abban az esetben fizetnie kell.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában