Ország-világ

2007.01.19. 15:59

Magyar pártok egymás ellen

Vasárnap több mint hat és félmillió állampolgár vehet részt Szerbiában a parlamenti választásokon. Az új törvény szerint a kisebbségek nagyobb eséllyel jutnak be a törvényhozásba.

Csák Elemér

Mától kampánycsend van déli szomszédunknál, s vasárnap olyasféle erőpróbára kerül sor, mint 1999-ben, a Szlobodan Milosevics bukását hozó elnökválasztáson. Három fő politikai irányzat feszül egymásnak, de a fő vízválasztó az, hogy melyik párt miként viszonyul az európai integrációhoz.

A demokratikus érzelmű – meglehetősen sokszínű – mozgalmak az Európai Uniót tekintik elérendő célnak, a radikális tömörülések pedig még mindig Nagy-Szerbiáról álmodoznak, s elutasítják az EU-t, de a NATO-t is. Utóbbiak vezére a legnagyobb ellenzéki erő, a Vojiszlav Seselj vezette SRS évek óta legnépszerűbb párt. Ha megerősödik a szocialistákkal és néhány kisebbségi párttal, akár kormányra is kerülhet.

Több tucatnyi párt képviseli a másik oldalt, amelyet a megosztottság és a széthúzás jellemez. A legstabilabb a Borisz Tadics államelnök vezette Demokratikus Párt (DS). Azt ígérik, hogy ha kormányt tudnak alakítani, Vojiszlav Kostunica demokratáival (DOS), valamint kisebbségi pártokkal együtt uniópárti, demokratikus koalíciót állítanak fel. Maga Kostunica abban bízik, hogy ha miniszterelnök marad, befejezheti elkezdett programját.

A demokratikus tömb harmadik legerősebb pártja a liberális G17 Plus, programjában a kisebbségek és a demokratikus erők összefogását sürgeti. Ugyancsak pályázik a kisebbségi voksokra a liberális-szociáldemokrata koalíció; az egyetlen mozgalom, amely bizonyos feltételekkel elfogadná az albánok lakta Koszovo tartomány függetlenségét.

Nincs tehát könnyű dolga a szerbiai szavazóknak, amikor ki kell nyilvánítaniuk szimpátiájukat, illetve választaniuk kell a különféle érdekközösségeket képviselő blokkok között.

A szavazáson megnőtt a magyar pártok „értéke”. Miután a választási bizottság a nemzeti kisebbségek esetében megszünette a kötelező 5 százalékos támogatottságot, bármely koalíció esetében bejuthatnak a parlamentbe. A feltétel az, hogy kellő számban vegyenek részt a választásokon. Az egymással rivalizáló magyar pártok azonban a kampányból ítélve a hatalmi szempontokat tekintik fontosabbnak a nemzeti összefogásnál, s ez általában véve a szerbeknek kedvez.

A magyar kisebbség részéről ketten vesznek részt az erőpróbán: a Kasza József vezette Vajdasági Magyar Szövetség és az Ágoston András irányítása alatt álló Magyar Összefogás Koalíció. Utóbbi tagja a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (elnöke Ágoston András), a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége (elnöke Páll Sándor) és több civil szervezet.

A szembenállás ellenére esély van arra, hogy bekerüljenek a parlamentbe. A természetes küszöböt előíró törvény szerint ugyanis a választásokon résztvevők számát 250-nel, a parlamenti helyek számával kelle elosztani. Így egy képviselő hely negszerzéséhez 12-15 ezer szavazatra lesz szükség (a szerb pártoknál ez legalább 165 ezer). A VMSZ 5-7 képviselői mandátummal számol, a MÖK 2-3 képviselő helyben reménykedik.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában