Ország-világ

2007.06.07. 06:05

Bodrogi: a közönség zseni

Bár Bodrogi Gyulát leggyakrabban Veszprémi apukaként vagy Süsüként szólítják meg, mostani Sancho Panza alakítása sem lóg majd ki a szerethető alakítások sorából.

Dián Tamás

– Hallotta, hogy egy piackutató felmérése szerint ha az embereknek művészeket kell sorolniuk, önt nevezik meg elsőként?

– Tényleg? De jó! Ez nagyon kedves. Örülök neki!

– A szerethető alakítások megmaradnak a nézőkben...

– Tudja, valahogy úgy vagyok ezzel, hogy néhány próba után minden szerepről úgy érzem: ezt nekem írták. Most például június 22-étől Sancho Panzát játszom a La Mancha lovagja című darabban Pesten a Bakáts téri színpadon és nagyon jól érzem magam a búsképű lovag hű fegyverhordozójnak a bőrében. Borzasztó jó tisztán és érthetően kimondani, hogy az életben szükség van a költészetre és a szépségre.

– Nincs ebben valami aktuális áthallás?

– Isten ments! Én sohasem hittem a szándékoltan duplafenekű dramaturgiában. Egy darabot mindig úgy érdemes eljátszani, ahogy azt a szerző megírta. Ha bele akarnék zsúfolni még plusz mondanivalókat, az egész mű szájbarágóssá válna. Szerintem bízni kell az emberekben, a közönség ugyanis alapvetően zseni. Mindig tudják, hogy mihez mit kell még hozzágondolni, s hogy egy-egy helyzetet miként lehet dekódolni.

Bodrogi Gyula

Született: 1934. április 15-én Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1954-58) Pályája: a SZOT együttes szólótáncosa (1951-54), a József Attila Színház tagja (1958-82), a Vidám Színpad művészeti igazgatója, igazgató-rendezője (1982-96). Elismerései: Jászai Mari-díj (1962. 1967), érdemes művész (1973), kiváló művész (1983), a filmkritikusok díja (1984), Kossuth-díj (2004).

- Szomorú aktualitás, hogy a La Mancha lovagjának első legendás szereposztása Darvas Iván nevéhez kötődik. Hallotta, hogy önt emlegetik a Nemzet Színésze cím egyik várományosaként?

– Ez szép dolog, de higgye el, nem foglalkozom az ilyen híresztelésekkel. Az, hogy művészként én jutok elsőként a nézők eszébe, sokkal nagyobb örömet okoz.

– Szokott még vadászni, főzni?

– Hogyne! Legutóbb Kiskunhalason lőttem egy bakot. De vigyázzon, hogy írja le: nem bakot lőttem, hanem egy szép bakot ejtettem el... Főzni pedig legközelebb a Pécsi Országos Színész Találkozón fogok jófajta harcsakrém halászlét. Ez saját találmányom: az alapját olyan sűrűre készítem, hogy az már szinte mártás sűrűségű, ikrával és haltejjel dúsítom, tálaláskor pedig néhány csepp citromlevet teszek bele. Aki akarja, gyufatésztát is tehet bele.

– Veszprémi apukaként sokan megállítják még?

– Ó, hogyne! Nem szoktam sokat tévézni, de mindig tudom, hogy hol tart a Linda ismétlése. Mint ahogy a gyerekek is fölfedeznek néha. A múltkor például beszélgettem valakivel, amikor egy kislány a közelemben hirtelen rám mutatott és azt mondta: de hiszen te vagy a Süsü!

Iskolái: Színház- és Filmművészeti Főiskola (1954-58)

Pályája: a SZOT együttes szólótáncosa (1951-54), a József Attila Színház tagja (1958-82), a Vidám Színpad művészeti igazgatója, igazgató-rendezője (1982-96).

Elismerései: Jászai Mari-díj (1962. 1967), érdemes művész (1973), kiváló művész (1983), a filmkritikusok díja (1984), Kossuth-díj (2004). -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában