Ország-világ

2007.06.04. 05:55

Elkészült Budapest zajtérképe

Nem okozott meglepetést, hogy az autópályák, főutak és vasutak mellett a leghangosabb az élet Budapesten. Közel két kerületnyi lakos él egészségkárosító zajban, de az agglomerációban sem sokkal jobb a helyzet.

Vég Márton

Egy évnyi megfeszített munkával a héten elkészült Budapest és 22 agglomerációs település stratégiai zajtérképe, amelyen háztömbre lebontva látható, hogy mekkora lármát okoznak a gyárak, a forgalom és a vasút. A 680 millió forintot felemésztő felmérésből kiderült, hogy 86 ezer ember él – köztük 28 iskola diákjai és tanárai – a 75 decibeles egészségügyi határértéket jóval meghaladó szintű zajterheléssel sújtott területen.

A zajtérképet böngészve nem érhet minket meglepetés: az autópályák, a Hungária körút, valamint a legalább kétszer kétsávos bevezető és egyéb fűutak környékén gyakorlatilag még éjszaka is akkora a forgalom, hogy meg lehet tőle süketülni. Az sem véletlen, hogy a Kelenföldi pályaudvarról Pestre tartó vasúti vonal, valamint a Ferencvároson és Zuglón áthaladó sínek melletti ingatlanokat nem, vagy csak áron alul lehet eladni. Ellenben ezektől távolabb általában kifejezetten csendes a főváros.

„A zajtérkép hozzájárul, hogy a város élhetőbb, egészségesebb legyen. E térkép alapján elkészülhetnek majd a cselekvési tervek a zajcsökkentésre azokon a kritikus helyeken, ahol jelenleg nagyon magas zajterhelés sújtja a lakókat” – mondta Demszky Gábor főpolgármester.

A dokumentumról két fontos dolgot érdemes tudni. Egyrészt természetesen nem arról van szó, hogy Demszky Gábor fejéből pattant volna ki a zajtérkép ötlete, hanem egy 2002-es EU-irányelv kötelezte a városházát annak elkészítésére. Másrészt a szakemberek érdekes módon nem méréssel, hanem modellezéssel állapították meg a zajszintet. Ez azt jelenti, hogy a közúti forgalom esetében forgalomterhelési adatokkal, a vasutak mentén az elhaladó vonatok száma, minősége, sebessége és hossza alapján számoltak.

Már az agglomeráció sem csendes

A zajtérképből kiderül, hogy az agglomeráció egyes területei a sok kiköltöző budapesti miatt már korántsem olyan csendesek, mint amilyenek mondjuk tíz évvel ezelőtt voltak. Fót, Szentendre, Érd és Gyál kifejezetten zajos lett, de Vecsés, Csömör, Pomáz és Dunakeszi is egyre inkább zárkózik fel melléjük. A budai oldalon Solymár és Budakeszi, a pesti oldalon pedig Kerepes, Pécel, Kistarcsa és Nagytarcsa tudta eddig nagyjából megőrizni alvótelepülési jellegét. Érdekesség, hogy a ferihegyi reptér zajával viszont nem foglalkozik a tanulmány.

Ami pedig a legjobb, hogy 54 üzem zajkibocsátásának megállapításához magától az ipari létesítményektől származó, a valóságnak garantáltan megfelelő statisztikákat vettek alapul. Így végül is nem lehet azon csodálkozni, hogy a szakemberek bebizonyították, hogy Fót-külső valamivel csendesebb, mint a Bosnyák tér.

„Akár már jövőre megépülhet a hat kilométer hosszú zajvédő fal a Kacsóh Pongrác út és a Szentmihályi út között” – ígérte meg Hagyó Miklós. A szocialista főpolgármester-helyettes azonban nem csak az M3-as autópálya bevezető szakasza mellé, hanem a Nagykőrösi út mindkét oldalára is zajárnyékolót álmodott meg legkésőbb 2010-re. A laikus persze azt gondolná, hogy egy ilyen speciális fal építése pik-pak megoldható, de a folyamatot számos engedélyezési eljárás, valamint a kivitelezési munkálatokra vonatkozó korrupciómentes közbeszerzési pályázat bonyolítja. Hagyóról ugyanakkor érdemes tudni, hogy néhány hónapja a kerékpáros közlekedés mellett kampányolt. Ennek ellenére a kiskörút felújítási tervébe az ígéretek ellenére mégsem szerepel kerékpárút.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában