Ország-világ

2007.06.21. 17:33

Stresszes disznók a hőségben

A hagyomány szerint csak egy hét múlva kellene csak elkezdeni az aratást, ehhez képest az aszály és a hőség miatt már javában tart. Az állattartók is aggódhatnak, hiszen a teheneken már mutatkoznak a hőstressz tünetei.

Vég Márton

A magyar néphagyományban Péter és Pál napjához, június 29-hez kapcsolódó hiedelem, hogy a búza töve ilyenkor „szakad meg”, ezért el lehet kezdeni az aratást. Nos, a népi bölcsesség kialakulásakor minden bizonnyal nem vették számításba, hogy az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid elsősorban nemcsak globális felmelegedést, hanem szélsőséges időjárási körülményeket is okoz. Így fordulhatott elő ugyanis, hogy az aszályos és kánikulai időjárás miatt az országban már mindenütt javában aratják az őszi árpát. A gazdálkodók a 182 ezer hektáros vetésterület 65-70 százalékával már végeztek is, a termésátlag azonban elmarad a korábbi évek átlagától: mindössze 3,5-3,6 tonna hektáronként.

Szintén mintegy két héttel korábban kezdődött meg a meleg időjárás miatt az őszi búza betakarítása. „Csongrád, Szolnok és Hajdú-Bihar megyékben aszályrekord van. Eddig úgy becsültük, hogy a szárazság a május végi fagykárok – mintegy 45 milliárd forint – négyszeresét okozza, de akkor még nem számoltunk a mostani hőségrekorddal. Országosan gyenge közepes termés várható” – mondta lapunknak Csikai Miklós. A Magyar Agrárkamara elnöke hozzátette: a búza termésátlaga alig haladja meg a hektáronkénti 4 tonnát, miközben volt olyan év, amikor 5,5 tonnát is betakarítottak.

Csikai szerint a 15-20 százalékos csökkenés ellenére a hazai szükségleteket gond nélkül ki lehet elégíteni, és némi export alap is képződhet. „Ez a szélsőségeknek miatt van. A Dunántúlon szinte minden nap esik az eső, a Tisza vidékén viszont egyszerűen nem akar” – mondta.

A hőség azonban nemcsak a növényeket, hanem az állatokat is megviseli, a szarvasmarháknál ugyanis máris jelentkeztek az úgynevezett hőstressz tünetei. „A nagy nyári hőségekben, ha az adott istálló technológiailag fejletlenebb, akkor egyrészt kevesebbet esznek a tehenek, kevesebb és gyengébb borjak születnek, illetve a napi tejtermelésük akár 1-2 literrel is csökkenhet” – hangsúlyozta Csikai. A Magyar Agrárkamara elnöke hozzátette, akinek van elég pénze, az többféleképpen is védekezhet a hőstressz ellen.

Egyrészt árnyékolót lehet szerelni a kifutó fölé, másrészt ködképző szórófejeket lehet elhelyezni a jászlak fölött, így növelve a páratartalmat. A fejőház előtti zsúfoló térben is könnyen kialakulhat a hőstressz, ezért Csikai szerint ezen a területen még éjszaka is célszerű ventillátorokkal mozgatni a levegőt. Valamint a fejőház kijáratánál is friss ivóvizet kell biztosítani a tehenek számára, de a permetezett víz is segíthet. „Hőségben a takarmánykiosztás módját is meg kell változtatni, a napi adag mintegy 65 százalékát reggel öt óra előtt, és este 18 óra körül célszerű kiosztani” – tanácsolta.

Elsősorban a gyümölcstermesztőket érinti, hogy a hőségben a hűtőházak hűtési díjai is növekednek. Csikai Miklós szerint azonban nem is a fagyasztási díjak néhány száz forintos emelkedése a legnagyobb probléma, hanem az, hogy a megy, a szamóca, a málna már útban a hűtőház felé túlérik a kánikulában. „A kora reggel leszedett gyümölcsöt nem ér rá délben elszállítani, mert gyorsabban érik. Ráadásul idén betakarítási gondok is vannak, hiszen a melegben gyorsabban kell szedni a termést, ellenben a szigorúbb ellenőrzések miatt kevesebb az alkalmi munkás” – mondta a kamara elnöke.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában