Ország-világ

2007.06.28. 18:24

Vizsgálódhatnak a császározóknál

Hat kórházban csaknem a szülések fele műtétbe torkollik. A kiugróan magas császármetszés-arányokat jelentő intézmények vizsgálatra számíthatnak.

Bánky Bea

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Egészségügyi Világszervezet ajánlása szerint az esetek 15 százalékában lenne indokolt a császármetszés. Hazánkban az arány 28,9 százalék.
[/caption]„A közeljövőben számíthatnak helyi vizsgálatokra azok a kórházak, ahol kiugróan magas a császármetszések aránya” – nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Egyed Jenő, a szülészet-nőgyógyászat országos szakfelügyelője az Egészségbiztosítási Felügyelet (EBF) kimutatására utalva. A felügyelet listája azon a kimutatáson alapul, amelyet maguk a kórházak szolgáltatták az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP) – a biztosító ez alapján számolta el nekik a szülések után járó pénzt.

Hat hazai kórházban a vajúdó kismamák csaknem felét műtőasztalra fektetik, holott az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint az esetek 15 százalékában lenne indokolt a császármetszés. A szervezet szerint a műtétes szülésbefejezés olyan eljárás, „amelyeket gyakran helytelenül alkalmaznak”. Ez igaz lehet Magyarország esetében is, hiszen az országos átlag kiemelkedően magas, 28,9 százalékos.

A hat kórház többsége olyan csúcsintézmény, ahová kifejezetten a veszélyeztetett terheseket, a koraszülő kismamákat viszik, illetve újszülött intenzív osztályuk van. Így a kórházvezetők szerint természetes, hogy szülészeteiken magasabb a császármetszések gyakorisága, mint egy olyan kórházban, ahol többnyire komplikációmentes szüléseket vezetnek le az orvosok. Elméletileg csak szakmailag indokolt esetekben lehetne császármetszést alkalmazni, ilyen például, ha természetes szülés közben a magzat oxigénhiányos állapotba kerül, és ezért agykárosodás veszélye fenyegeti.

A negatív csúcstartó csornai Margit Kórház szülészeti osztályának vezetője, Miskovszky Vilmos szerint ma már egyre több a problémás terhes, és az orvosok nagyon félnek a műhibaperektől, ezért nem feltétlenül várják meg a kialakuló vészhelyzetet, hanem már az erre utaló jeleknél is azonnal műtenek. Simon Tamás ügyvéd szerint az évente induló négyszáz műhiba-per 30-40 százaléka szülészeti okok, ezek háromnegyede pedig az elmaradt császármetszés miatt indul. A műhibaperekre szakosodott ügyvéd alig tud olyan esetről, amikor azért indult per, mert az anya a rajta elvégzett császármetszést kifogásolta.

„A szakmai szempontok mellett gyakran az időhiány vezet császárhoz – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő szülészorvos. – A műtét megvan félóra alatt, míg egy normál szülés akár hat-nyolc órán át is elhúzódhat”. Sok kismama szerint az elszámolható pénz is az okok között szerepel: a császármetszés nagy hasi műtét, így után 190 ezer forintot kap a kórház az OEP-től, egy komplikációmentes normál szülésért pedig mindössze 91 ezer forintot.

Csornán nyúlnak legtöbbször a szikéhez

Tavaly a csornai Margit Kórház orvosai ragadtak leggyakrabban szikét a náluk levezetett összes szülés arányában: az esetek 46,8 százalékában vágtak. A fővárosi Schöpf-Merei Ágost Kórház és Anyavédelmi Központban szülő nők 46,5 százalékánál, a szegedi klinikán pedig 44,7 százalékánál alkalmazták ezt a műtétet. A budapesti Nyírő Gyula Kórház császár-aránya 43,9 százalékos, az Országos Gyógyintézeti Központé 42 százalékos, az MH Központi Honvédkórházé pedig 40,3 százalékos volt.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában