Ország-világ

2007.08.02. 17:41

Adóslistán egy kórház

A legnagyobb adósok listáján szerepel a fővárosi Jahn Ferenc kórház, az intézményvezető jó hírnév megsértéséért beperli az APEH-et. A kórházak tartozása elérheti az 50 milliárd forintot.

Bánky Bea

A hetvenkettedik legnagyobb, 180 napon túli, százmillió forintot meghaladó adótartozással rendelkező nem magánszemély a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház – az APEH adóslistájának adatai szerint. A lajstromra felkerülő gyógyintézmények elméletileg súlyos következményekkel szembesülhetnek. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) ugyanis a 90 napon túli adótartozást felhalmozó kórházakkal „mérlegelés nélkül”, azonnal felbonthatja a finanszírozási szerződést. Ebben a konkrét esetben azonban a biztosító, valamint a főigazgató véleménye azonos: a listára kerülés oka nem tényleges adótartozás, csupán adminisztratív tévedés.

Gerő Gábor szerint az Államkincstár már januárban jelezte az APEH-nek az adminisztrációs hibát, az igazgató ugyanakkor „saját háza táján” is vizsgálatot indít, hogy kiderüljön, miért nem sikerült fél év alatt rendezni a problémát. Ezenkívül ha az APEH nem veszi le az intézményt az adóslistáról, a kórház jó hírnevének megsértése miatt beperli az adóhatóságot. Az APEH áll a per elébe, Bakonyi Ágnes szóvivő közölte: a listát kellő körültekintéssel nézték át jogászaik. A hivatalban csodálkoztak az intézményvezető reakcióján: „a 180 napon túli tartozásokról készült listát az adóbevallások alapján állítottuk össze, vagyis a kórház maga nyilatkozott a tartozásáról” – mondta a szóvivő.

A mintegy 160 kórház többsége egyébként elég csehül áll: ha adótartozásuk nincs is, beszállítóiknak – például gyógyszercégeknek – sokkal tartoznak. 50 milliárd forintra rúghat a gyógyintézmények adósságállománya. Ha pontos a becslés, csepp a tengerben, hogy a beszállítói tartozások kiegyenlítésére 82 kórház összesen hatmilliárd forintnyi összeget kaphat a biztosítótól. A lapunk által megkérdezett gyógyintézmények vezetői közül többen is a tavaly július óta létező teljesítmény-volumenkorlátot nevezték meg eladósodásuk fő okaként. Ha egy kórház túllépi az előre meghatározott betegellátási számot, az OEP nem fizeti ki a megszabott határ felett elvégzett műtétek és más orvosi beavatkozások árát. A kórházszövetség elnöke, Varga Ferenc a Világgazdaságnak elmondta: kérésük ellenére nem az áprilisi, májusi és júniusi túlteljesítéseikből fakadó veszteségeiket kompenzálja majd az OEP, hanem a júliustól kezdődő három hónapra ad lehetőséget többletgyógyításra. Nyáron viszont az átlagosnál lényegesen kisebb a betegforgalom, aki csak teheti, elhalasztja a tervezhető műtéteket. Ráadásul az OEP három hónapos csúszással fizet a kórházaknak. Így a júliusi gyógyításért csak októberben folyósítják az apanázst.

A szaktárcának azonban fontos a tb-kassza kordában tartása, ami az év első felében kétségtelenül sikerült is: 27,7 milliárd forintos többlettel zárt az egészségbiztosítási alap. Ez a gyógyszerkiadások mérséklése mellett annak is a következménye, hogy a járó- és fekvőbeteg-ellátásban 20-25 százalékkal csökkent a betegforgalom.

Mit gondolnak az orvosok az OEP-kassza rendbetételéről?

Az OEP-kassza pozitív mérlege önmagában nem értelmezhető, elemezni kellene az okokat – véli Golub Iván, az Uzsoki Utcai Kórház főigazgatója. Szerinte nem zárható ki, hogy a bonyolultabb beutalási rendszer, a vizitdíj miatt sokan a kisebbnek tűnő egészségügyi problémáikkal nem is fordulnak orvoshoz; ezek később súlyosabb bajokká válhatnak. Az állapot-rosszabbodás pedig nemcsak a betegnek okoz nagyobb kárt, de a biztosító is kénytelen több pénzt költeni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában