Ország-világ

2007.08.28. 18:42

Amíg bírjuk erővel

Tűz és földrengés pusztít Görögországban: tegnap már 64-re emelkedett a halálos áldozatok száma. A magyar tűzoltóknak egy hétre van muníciójuk, utána kollégáik válthatják le őket.

Vég Márton – Bánky Bea – Pogrányi Annamária

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A magyarok mellett francia, amerikai, olasz, spanyol, török, izraeli, holland, svájci és osztrák tűzoltók segítenek görög kollegáiknak
[/caption]„Tőlem száz méterre éppen legalább tíz méter magas lángoszlopok falnak fel egy hegyoldalt. A tűzfészkek felé közeledve pedig a füst miatt egyre csökken a látótávolság”. Így írta le lapunk kérésére Cziva Oszkár, a görögországi erdőtüzek oltására kiszállt magyar tűzoltócsoport parancsnoka mindazt, amit a tűzoltóautó vezetőfülkéjéből látott. A fülsiketítő szirénázás miatt alig hallhatóan elmondta: „rendőri felvezetéssel érkeztünk az Athéntól mintegy száz kilométerre lévő Évia szigetére. A hírek szerint itt a legveszélyesebb a helyzet, görög kollégáink Szeta falu házainak védelmét bízták ránk.”

Leírása szerint a rendkívüli állapot kihirdetése teljesen jogos, ugyanis Görögország második legnagyobb, természeti szépségekben eredetileg bővelkedő szigetén jelenleg mindenfelé az erdőtüzek nyomát látni. A többi nemzet tűzoltói sem ülnek karba tett kézzel: görög, francia, amerikai, olasz, spanyol, török, izraeli, holland, svájci és osztrák tűzoltórepülőgépek és helikopterek tonnaszám zúdítják a vizet a tűztengerre. „Mi egy 160 kilométer hosszú és két–három kilométer széles tűzfelülethez megyünk oltani egy dombos-hegyes vidékre. Ez nagyon veszélyes, de meg lehet közelíteni. Akkor lehet baj, ha az uralkodó szélirány hirtelen megváltozik, mert akkor a szél gyakorlatilag vízszintesre elfekteti a tüzet. Erre az esetre vannak írott és íratlan szabályok, amelyeket be kell tartani. A felszerelésünk jó és a tűzállóruhánk is biztonságot nyújt. Addig fogunk dolgozni, amíg bírjuk erővel” – hangsúlyozta Cziva Oszkár.

[caption id="" align="alignright" width="260"] Egyelőre csak a Peloponnészoszi-félszigeten sikerült teljesen megfékezni a lángokat
[/caption]A sok munkának azonban egyelőre csak a Peloponnészoszi-félszigeten látszik meg az eredménye. Valamelyest enyhült a helyzet a hegyvidéki Andrítszaina és Karítaina kisvárosok körül, valamint Spárta térségében is. Ugyanakkor a mentőcsapatok még mindig nem érték el azokat a településeket, amelyeket teljesen körbezártak a lángok. Ezekben a falvakban emberek tucatjai rekedtek – slagokkal és vödrökkel próbálják visszatartani a tüzet –, róluk egyelőre keveset tudnak a görög hatóságok. Így könnyen előfordulhat, hogy a keddig megtalált 64-nél sokkal több lesz az áldozatok száma. A legtöbben Zacharo településen haltak meg, innen konvojokban próbáltak kitörni, de az autóroncsok körül végül 37 holttestre bukkantak. Becslések szerint már eddig is több ezren vesztették el házukat, települések tucatjait kellett kiüríteni. Ilyen szellemfalu lett a magyar tűzoltók által védett Szeta is, ahonnan 300 lakost telepítettek ki.

[caption id="" align="alignleft" width="210"] Eddig több ezren vesztették el házukat, települések tucatjait kellett kiüríteni
[/caption]„Nagyon furcsa volt látni a kihalt utcákat a falvakban és a nagyobb városokban is. Szállásunk nincsen, valószínűleg a szabad ég alatt fogunk aludni majd néhány órát. Apró probléma, hogy az itteni tűzcsapok különböznek az otthoniaktól, ezért technikailag mindig ügyeskedni kell egy kicsit. Reméljük, hogy jövő hétfőre leküzdjük a lángokat. Ha nem, akkor valószínűleg levált minket egy újabb budapesti tűzoltócsapat” – mondta a parancsnok.

Közben a görög kormány által felajánlott egymillió eurós „vérdíjnak” máris meglett az eredménye, ugyanis állampolgári bejelentések alapján már hét embert letartóztattak szándékos vagy gondatlan gyújtogatás miatt. Ezen kívül emberek tucatjait hallgatják ki Görögország-szerte, a nyomozásba a görög titkosszolgálat és a hadsereg is bekapcsolódott.

A hatóságoknak muszáj valamilyen eredményt produkálniuk, mert a konzervatív Kosztasz Karamanlisz miniszterelnök már korábban kijelentette: a szokatlanul sok tűzfészek nem lehet pusztán a véletlen műve. Igaz, ami igaz, kicsit valóban gyanús, hogy a hét elején 24 óra alatt 56 új tűz keletkezett az erdőkben. Arról is döntöttek, hogy háromezer euró pénzügyi segélyt – 770 ezer forintot – kapnak azok, akik elvesztették ingatlanjaikat. Az áldozatok legközelebbi hozzátartozójának pedig tízezer eurót adnak. Görögország parlamenti választások előtt áll, ezért az ellenzéki szocialisták is felajánlották kampány költségvetésüknek a 30 százalékát, hogy abból is segítsék a legalább 250 ezer hektár leégett terület újjáélesztését. Összehasonlításképpen: hazánkban a nyáron mintegy ezer hektáron pusztított bozót- és erdőtűz. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet is pénzadományokat gyűjt a bajbajutottak számára.

Csőstül jött a baj: rengett a föld Athénnál

Úgy néz ki, hogy a görögök valamivel kiváltották az istenek haragját. Kedden ugyanis egy közepes, a Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű földrengés rázta meg az erdőtüzekkel küzdő ország fővárosát, Athént. Az első hírek szerint a földmozgás nem okozott nagyobb károkat és az ijedtséget leszámítva nem sérült meg senki. A kedden reggel fél nyolc után bekövetkezett rengés központja 45 kilométerre Athéntól, Avlida városánál volt. Egy napon belül ez volt a második földmozgás Görögországban, hétfőn a Jón-tengerparton, a népszerű üdülősziget, Kefalinía közelében rengett a föld a Richter-skála szerinti 5,1-es erősséggel.

Dél-Európa a lángnyelvek martaléka

Az elmúlt időszakban Dél-Európa számos vidéke borult lángokba. A múlt héten a dél-olasz Calabria tartományban több száz embert kellett kimenekíteni otthonából a lángnyelvek elől. Előtte pedig a szicíliai Patti falu három lakója is életét vesztette a tűzben. Messina környékén is gyakran akadt dolguk a tűzoltóknak. Augusztus közepén Horvátország déli részén ütötték fel fejüket a pusztító tüzek. A világörökség részét képező Dubrovnik is veszélyben volt, de az utolsó pillanatokban sikerült a lángokat eloltani. A hónap elején a Kanári-szigetek közül négy is – Teneriffe, Gran Canaria, Gomera és La Palma – lángolt. 8800 embert kellett biztonságba helyezni, körülbelül 15000 hektár vált a lángok martalékává és 900 ház dőlt romba. A Teide körüli nemzeti parkban is nagy pusztítást okozott a tűz. Július végén Törökországban is nehéz helyzetük volt a tűzoltóknak, több területet csak repülők és helikopterek segítségével tudtak megközelíteni. Több mint ezer hektárnyi terület égett le a Balkánon is. Szerbiában tizenkétezer hektár, Macedóniában pedig ötezer hektár borult lángokba.

Nem a magyarok kedvelt üdülőhelyeit sújtja a tűz

„A magyarországi utazási irodák nem jeleztek tömeges útlemondást a görögországi erdőtüzek miatt” – mondta Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke. Közölte: a magyarországi szervezetnek levelet küldött a görögországi utazási irodák szövetsége, amelyben kijelentik, hogy a turisták nincsenek közvetlen veszélyben. A szállodák működnek, az utak járhatók, a turisztikai látványosságok megközelíthetők – tette hozzá a levélre hivatkozva. A MUISZ szóvivője, Simon András mindehhez hozzátette: „Hetente 40 menetrend-szerinti repülőgép közlekedik Budapestről Athénba vagy valamelyik más görög városba. Ez azt jelenti, hogy hetente körülbelül tízezer magyar utazik a nyári főszezonban Görögországba”. Az évente Görögországba látogató 200 ezer magyar kedvelt üdülőhelyei a tengerparton találhatók, elsősorban a görög szigeteken, illetve Szaloniki környékén, az erdőtüzek pedig inkább a belső, hegyvidéki, erdős területeket érintik. Simon András azt is elárulta lapunknak: nemrég érkezett haza Zakinthoszról, ahol maga is látott leégett erdőket, de ez semmilyen mértékben nem befolyásolta nyaralását. „A Peloponnészoszi-félsziget Zacharo településén – a falu nagy része leégett – felvettük a kapcsolatot egy magyar nővel, aki görög férjével együtt átélte a tűzvészt, de a tűzoltóknak szerencsére sikerült megállítaniuk a lángok terjedését, éppen a házuk határában, így mindketten jól vannak és otthonuk is ép maradt” – mondta lapunknak Oláh Lajos athéni magyar konzul. Arról is tájékoztatta lapunkat: eddig nem jelentkezett egyetlen bajbajutott – sem turista, sem Görögországban élő – magyar sem a nagykövetségen. Olyan személyek sem kértek segítséget, akiknek esetleg a hozzátartozója járt volna az érintett körzetekben, és elvesztették volna vele a kapcsolatot.

Augusztus közepén Horvátország déli részén ütötték fel fejüket a pusztító tüzek. A világörökség részét képező Dubrovnik is veszélyben volt, de az utolsó pillanatokban sikerült a lángokat eloltani. A hónap elején a Kanári-szigetek közül négy is – Teneriffe, Gran Canaria, Gomera és La Palma – lángolt. 8800 embert kellett biztonságba helyezni, körülbelül 15000 hektár vált a lángok martalékává és 900 ház dőlt romba. A Teide körüli nemzeti parkban is nagy pusztítást okozott a tűz. Július végén Törökországban is nehéz helyzetük volt a tűzoltóknak, több területet csak repülők és helikopterek segítségével tudtak megközelíteni. Több mint ezer hektárnyi terület égett le a Balkánon is. Szerbiában tizenkétezer hektár, Macedóniában pedig ötezer hektár borult lángokba. Nem a magyarok kedvelt üdülőhelyeit sújtja a tűz „A magyarországi utazási irodák nem jeleztek tömeges útlemondást a görögországi erdőtüzek miatt” – mondta Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke. Közölte: a magyarországi szervezetnek levelet küldött a görögországi utazási irodák szövetsége, amelyben kijelentik, hogy a turisták nincsenek közvetlen veszélyben. A szállodák működnek, az utak járhatók, a turisztikai látványosságok megközelíthetők – tette hozzá a levélre hivatkozva.

A MUISZ szóvivője, Simon András mindehhez hozzátette: „Hetente 40 menetrend-szerinti repülőgép közlekedik Budapestről Athénba vagy valamelyik más görög városba. Ez azt jelenti, hogy hetente körülbelül tízezer magyar utazik a nyári főszezonban Görögországba”. Az évente Görögországba látogató 200 ezer magyar kedvelt üdülőhelyei a tengerparton találhatók, elsősorban a görög szigeteken, illetve Szaloniki környékén, az erdőtüzek pedig inkább a belső, hegyvidéki, erdős területeket érintik. Simon András azt is elárulta lapunknak: nemrég érkezett haza Zakinthoszról, ahol maga is látott leégett erdőket, de ez semmilyen mértékben nem befolyásolta nyaralását.

„A Peloponnészoszi-félsziget Zacharo településén – a falu nagy része leégett – felvettük a kapcsolatot egy magyar nővel, aki görög férjével együtt átélte a tűzvészt, de a tűzoltóknak szerencsére sikerült megállítaniuk a lángok terjedését, éppen a házuk határában, így mindketten jól vannak és otthonuk is ép maradt” – mondta lapunknak Oláh Lajos athéni magyar konzul. Arról is tájékoztatta lapunkat: eddig nem jelentkezett egyetlen bajbajutott – sem turista, sem Görögországban élő – magyar sem a nagykövetségen. Olyan személyek sem kértek segítséget, akiknek esetleg a hozzátartozója járt volna az érintett körzetekben, és elvesztették volna vele a kapcsolatot. A magyarok mellett francia, amerikai, olasz, spanyol, török, izraeli, holland, svájci és osztrák tűzoltók segítenek görög kollegáiknak Egyelőre csak a Peloponnészoszi-félszigeten sikerült teljesen megfékezni a lángokat Eddig több ezren vesztették el házukat, települések tucatjait kellett kiüríteni -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában