Ország-világ

2007.08.24. 19:31

Budapestnek is jut egy mocsárciprus

Konferenciát tartanak a Miskolcon, hogy eldönthessék, hogyan konzerválják véglegesen a Bükkábrányban talált 8 millió éves, miocén kori mocsárciprusokat. A környezetvédelmi tárca műgyantával óvja a fákat, melyeket Ipolytarnócra szállítanak majd.

Éber Sándor

[caption id="" align="alignleft" width="200"] Hamarosan európai tudósok érkeznek, hogy konzerválási megoldást találjanak – fotó: Darnay Katalin
[/caption]A Bükkábrányban talált 8 millió éves mocsárciprusok végleges konzerválására hazai és nemzetközi konferenciát hívott össze a Herman Ottó Múzeum. A lignitbányában talált 16 fából négyet szállítottak Miskolcra augusztus elején, de mivel még soha ilyen idős erdőséget eredeti állapotában nem találtak a hazai és külföldi szakemberek segítségét várják, hogy az igen könnyen szétporladó növényeket megmentsék az utókornak.


A magyar tudományos élet elitje már hétfőn összeül. Szeptember 10-én többek között német, lengyel, dán és olasz kutatók érkeznek Magyarországra, hogy megtalálják a legoptimálisabb konzerválási megoldást. Olaszországban már találtak 1,5 millió éves fát, a dánoknak viking hajók tartósításával vannak jelentős tapasztalataik, de igen jelentős szaktekintélynek számítanak a japánok is. „Magyarországon körülbelül harminc farestaurátor dolgozik, ám a legrégebbi fa, amit eddig konzerváltak késő bronzkori, azaz 3-4 ezer éves volt” – mondta Veres János. A kutatásvezető kiemelte, hogy ilyen idős, felső miocénkori –  átlagosan nyolcmillió éves – leletek végső állagmegóvására eddig világviszonylatban sem volt még példa. „Óriási az érdeklődés a nemzetközi tudományos életben a mocsárciprusok iránt, több kutatócsoport már jóval korábban szerett volna Magyarországra jönni” – hangoztatta lapunknak a kutatásvezető.


A Herman Ottó Múzeum szakemberei a júliusban megtalált fákat eleinte társadalmi munkában kezdték feltárni és megmenteni, mire elkezdtek csordogálni az első támogatások. Augusztus 8-án négy famaradványt sikerült egy hatalmas traileren elszállítani Miskolcra. Egy mélytalapzatú járművet kelett szerezni a többtonnás fák szállítására, mivel a magasságuk miatt nem fértek volna el a vezetékek és a felüljárók alatt. A közúti engedélyük 440 centiméterre szólt, a legmagasabb fa elérte a 437 centimétert. Az első elképzelések szerint fekve szállították volna a mocsárciprusokat, de így megsérülhettek volna a növények. „Miskolcon a múzeum parkolójába helyeztük el a fákat, majd Bükkábrányból teherautókkal az eredeti fedőközetet hoztunk a beborításukra” – mondta Veres János.

 
A múzeum a kulturális tárcához tartozik, ahonnan eddig hárommillió forint támogatást kaptak. A mentési és szállítási munkálatokban a bánya mellett több civil szervezet, vállalkozó és cég is segített. Egyesek még örökbe is fogadnának egy-egy fát. „Még nem tudjuk, hogyan konzerváljuk a fákat, mely évekig is letarthat, így azt sem ismert, hogy mekkora összegre van szükség a megmentésükre” – mondta a kutatásvezető.
Veres János azonban most már optimista a Miskolcra szállított fák jövőjével kapcsolatban. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumtól (KVVM) négy fa elszállítására kaptak engedélyt. „Miután mi önerőből kiemeltük és elszállítottuk a fákat, egyre többen jelentkeznek be értük, hogy ők is szeretnének egyet kiállítani” – panaszolta Veres János. A Herman Ottó Múzeum úgy döntött, hogy egy fát felajánl a budapesti Természettudományi Múzeumnak, hogy a fővárosban is meg lehessen tekinteni egyet a 8 millió éves mocsárciprusokból.

A környezetvédelmi tárca műgyantával óvja a fákat

A 16 fából hat sajnos olyan rossz állapotban volt, hogy kiszárad, elporladt. A fáknak ugyanis nincs már cellulóz tartalma, ami a vázát alkotja a növénynek. Hat fa megmentésén a környezetvédelmi tárca dolgozik. A szakemberek egy kompresszor segítségével nagynyomású levegővel kifújják a fa külső felületéből a homokot, majd külön e célra gyártott eszközzel egy speciális, átlátszó, ám rendkívül erős víztaszító műgyanta bevonattal látják el a fa külső részét. A törzsek üreges közepét szintén műgyantával erősítik meg. Veres János szerint azonban ezzel az eljárással előfordulhat, hogy a fák a műgyantán belül megrohadnak.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában