Ország-világ

2007.08.31. 19:04

Közös elhatárolódás helyett vádaskodó kampánybeszédek

Nem jött létre ötpárti, konszenzusos álláspont a Magyar Gárdáról, melyet az MDF kezdeményezett. A közös vélemény megfogalmazása helyett kölcsönös sárdobálás, riogatás és felelősségrevonás történt történelmi példák felemlegetésével a kormányfő és a Fidesz frakcióvezetője között.

Éber Sándor

„Egyértelművé kell tenni, hogy Magyarország polgárainak békés többsége nemet mond a gárdákra, és a rossz emlékű szimbolikát másoló csoportokra” – hangoztatta tegnap Dávid Ibolya. A demokrata fórum elnöke így indokolta, hogy az MDF miért hívott össze ötpárti nemzetközi sajtótájékoztatót, hogy a parlamenti erők kifejthessék álláspontjukat a Magyar Gárdáról. Az utána felszólaló miniszterelnök és a Fidesz frakcióvezetője azonban a legaktívabb kampányidőszakokat idézték meg kölcsönösen vádaskodó beszédeikkel.

A kormányfő jócskán túllépve időkeretét kifejtette, hogy megszaporodtak a szélsőjobboldali jelenségek. Történelmi példákat sorolt fel, hogy a jelenleg még törpe erőket nem szabad lebecsülni, mint ahogy történt a nyilasok és a német nácik esetében. A Jobbik és a Fidesz közötti kapcsolat bizonyítására példaként említette a polgári körös kapcsolatokat, és azt, hogy az önkormányzati választásokon 81 helyen indítottak közös jelöltet, 27 választókerületben pedig mind közös képviselőjelölttel rendelkeznek.

„Amit a Magyar Gárda megjelenít és képvisel, az maga a komplett nemzeti szocializmus, a nácizmus” – hangoztatta a kormányfő. Gyurcsány szerint erre utal például az avatáson megjelent Nemzeti Őrsereg nyilaskeresztre hasonlító hungarista karszalagja.

A kormány a fasiszta veszély megakadályozására ezért a Polgári Törvénykönyv módosítását fogja kezdeményezni, hogy a vallások, nemzeti és etnikai kisebbséghez való tartozások, illetve a szexuális orientációjuk miatt kisebbségben lévő személyek a közösségüket ért sértő, bántó vagy lealacsonyító megnyilvánulásokkal szemben ők maguk, illetve társadalmi szervezeteik bírósághoz fordulhassanak – jelentette be a kormányfő.

„Úgy gondolom, hogy amit ma Gyurcsány Ferenc tett, az ismét a gyűlölet politikája, annak a jele, hogy komoly problémák vannak ma Magyarországon, s a miniszterelnök nem tudja ezeket megoldani ”– mondta Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint a kormányfő nem ért a kormányzáshoz, csak a hisztériakeltéshez. Navracsics hangoztatta, hogy a Magyar Gárda rossz az országnak, és nem szükséges, a jogállamot védeni kell és a jogállamnak meg kell védenie magát.

„Tavasszal már besült az antiszemita kártya” – hangoztatta a frakcióvezető. Navracsics felemlítette, hogy a holokauszt áldozatain viccelő, és díszzsidózó szocialistákat az MSZP nem zárta ki a pártból. Navracsics kikérte magának, hogy minden jobboldali, nemzeti-keresztény, konzervatív oldalon álló embert lefasisztázzanak.

„Magyarországon nincs fasizmus és fasiszta veszély, de vannak fasiszták és újnácik, csakúgy, mint Nyugat-Európában” – mondta Eörsi Mátyás. Az SZDSZ frakcióvezetője hangoztatta, hogy a térség parlamentjeivel ellentétben Magyarországon nincs szélsőségesnek minősíthető párt. Eörsi együttműködést ajánlott a Fidesznek azokban az önkormányzatokban, ahol az ellenzéki párt a Jobbikkal kötött szövetséget, hogy megszűntesse együttműködését a radikális jobboldali párttal. Navracsics erre azt válaszolta: ha az SZDSZ felmondja az MSZP-vel a koalíciót, akkor a Fidesz segít új többségi kormányt alakítani.

„A KDNP értékrendje hiteles, cselekedetei kiszámíthatóak, így nincs szükség arra, hogy elhatárolódjon a Magyar Gárdától” – mondta Harrach Péter, a kereszténydemokraták alelnöke. Az esemény végén nem született közös nyilatkozat a Magyar Gárda megítéléséről, de Dávid Ibolya szerint végül minden felszólaló mondandójából kiszűrhető volt, hogy nincs szükség pártokhoz kapcsoló félkatonai szervezetekre.

„Nem vagyunk sem nácik, sem fasiszták, sem pedig félkatonai szervezet, minden ilyen rágalmat visszautasítunk” – hangoztatta tegnap a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke. Vona Gábor bejelentette, hogy büntetőfeljelentést tesz a kormány ellen a Magyar Gárda rágalmazás miatt, mivel egyesületüket törvényesen bejegyezte a bíróság, törvényes keretek között működik, és teszi azt a jövőben is. Vona Gábor  nyilvános vitára hívta Gyurcsány Ferencet az MSZP, Kóka Jánost az SZDSZ és Dávid Ibolyát, az MDF elnökét, hogy kiderüljön, „ki hazudik” a Magyar Gárda kapcsán.

Az államfő felszólal a Parlament nyitó napján

Sólyom Lászlót Halmai Gábor arra kérte nyilvános levelében, hogy szólítsa fel a hatáskörrel rendelkező szerveket, az ügyészséget, a törvényhozást és a kormányt, hogy a Magyar Gárda ügyében tapasztaltak fényében tegyék meg a szükséges lépéseket a demokratikus működés helyreállítása érdekében. Az Élet és Irodalomban megjelent levélben az alkotmányjogász felidézte, hogy az államfő ilyen helyzetekben máskor a hatáskörrel rendelkező szerveket felszólította a demokratikus működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedések megtételére. Halmai Gábort Sólyom László hívta vissza Magyarországra 17 éve, hogy közvetlen munkatársa legyen, amikor még az Alkotmánybíróság elnöke volt. Pénteken egyébként Sólyom László bejelentette, hogy felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapján, szeptember 10-én, a demokratikus államszervezet értékeinek megerősítéséről.

Pénteken egyébként Sólyom László bejelentette, hogy felszólal az Országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapján, szeptember 10-én, a demokratikus államszervezet értékeinek megerősítéséről. -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában