Ország-világ

2007.10.12. 18:54

Indul a bércsatározás

Meglehetősen távol van egymástól a kormány és szakszervezetek elképzelése a jövő évi béremelések mértékéről. A kormány 4,5 százalékos bruttó béremelést ajánlana, az MSZOSZ 9 százalékot szeretne elérni.

Tóth Marcella

Az idei ugrásszerű élelmiszerár-emelkedés, illetve a reálbércsökkenés mellett egyre nehezebben jönnek ki az emberek a fizetésükből. Petrányi Anna háziorvosként dolgozik, havi 85 ezer forintot kap kézhez. A család kiadásait a férjével közösen fedezik. Tóth U. Krisztina szintén orvos, pótlékkal, ügyelettel együtt 230 ezer forint a nettó bére. Még az átlagosnál jóval nagyobb jövedelme mellett is megérzi, hogy tavaly nyár óta sokkal drágábbak az élelmiszerek, különösen ahhoz képest, amennyit a fizetések veszítettek az értékükből.

A bérek reálértéke az idén júliusig 6,2 százalékkal csökkent. Ezért óriási felelősség nyugszik a szakszervezetek vállán abban a kérdésben, hogy a jövő évre milyen béralkut tudnak kiharcolni az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) ülésein. Az egyeztetés pénteken indult. Konkrét javaslatot csak a kormányzati oldal fogalmazott meg, ami 4,5 százalékos bruttó béremelésről szól. Ez a számítások szerint minimális, 0,6 százalékos reálkereset-növekedést eredményezne.

A munkavállalói érdekképviseletek viszont nem érik be ennyivel. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége a keresetek reálértékének legalább 2,8 százalékos javulását szeretné elérni. Ehhez kilenc százalékos bruttó keresetemelésre lenne szükség. Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége még nagyratörőbb: négy százalékos reálkereset-növekedés szorgalmaz – jelentette be a szövetség elnöke, Borsik János.

A munkáltatók csak az adó- és járulékváltoztatások illetve a költségvetési törvénytervezet alapos megtárgyalása után kívánnak vitatkozni a jövő évi bérekről. A kormány több, a jövő évi adótörvényekre vonatkozó javaslatról kész egyeztetni a szociális partnerekkel – közölte Karácsony Imréné, a Pénzügyminisztérium szakállamtitkára az OÉT pénteki ülésén. Ezek közé tartozik, hogy növeljék az adómentes étkezési hozzájárulást, illetve az iskolakezdési támogatást. Kész vitázni a pénzügyi tárca a munkáltatók több javaslatáról, például, hogy ne vonják össze a vállalkozásokat terhelő kis adókat, illetve bizonyos bevételi határig és foglalkoztatási kötelezettség vállalásával csökkenjen a társasági adó. Ellenben nem tartotta lehetségesnek a szakállamtitkár, hogy a lakossági javító szolgáltatásoknál csökkenjen az áfa.

A minimálbér már kőbe van vésve

A jövő évi minimálbérről már 2005. novemberében döntött az OÉT, amikor három évre előre meghatározta a legkisebb kereset mértékét. Eszerint a havi minimálbér az idei 65500 forintról jövő év januárjától kötelezően 69 ezer forintra emelkedik. A szakképzettséget igénylő munkakört ellátók számára garantált bérminimum pedig két év gyakorlati időig 82800 forintra nő a mostani 72 ezerről. Két év gyakorlati idő fölött pedig 86250 forint lesz a garantált bérminimum, a mostani 75500 forint helyett.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában