Ország-világ

2007.10.11. 05:42

Ősszel gyakrabban jelentkezik a depresszió

Szerdán tartották a Lelki Egészség világnapját. A rendezvény időpontja egyáltalán nem véletlen: ősszel ugyanis csökken a napos órák száma, amivel egyenes arányban nő a depresszió előfordulása.

Dreissiger Ágnes

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi felmérése szerint a világon 400 millió ember szenved lelki és idegi betegségektől. Közülük 350 millióan küszködnek a depressziótól, 40 millió a skizofrén betegek száma, és évente 1 millió az öngyilkos. A WHO becslése szerint 2020-ban a depresszió lesz a második legelterjedtebb betegség a világon.

A hazai statisztikák sem biztatóak: Magyarországon 150 ezer mentális beteget tartanak nyilván, miközben az őket kezelő intézményi háttér összeomlott. Bár az utóbbi 20 évben a magyarok között csökkent az öngyilkosságok száma – 1986-ban 100 ezer lakosból 45, 2005-ben már csak 23 ember halt meg így –, a gyermek- és serdülőkori öngyilkosságok száma azonban emelkedett. A WHO adataiból kiderült, hogy az 5 és 24 év közötti korosztályból 2003-ban 132-en lettek öngyilkosok. Az elmúlt évek során a szakemberek egyre inkább felismerték, hogy a depresszió az elme és a test közös betegsége, amelyhez gyakran társulhat fájdalom is. A kórt hagyományosan érzelmi (emocionális), például lehangoltság, szorongás és vegetatív (alvászavar) tünetekkel jellemzik. Az orvosok leginkább ezekre figyelnek mind a felismerés, mind a kezelés során, holott nagy számban okoz különféle testi tüneteket, főleg fájdalmat.

A Lelki Egészség Világnapja alkalmából tartott előadásokon elhangzott, hogy a depresszió kialakulásának hátterében az agyi pályák zavart működése áll, amelyet bizonyos ingerületátvivő anyagok (szerotonin, noradrenalin) hiánya okoz. A vizsgálatok arra utalnak, hogy ezen anyagok hiánya játszik szerepet a fájdalomérzet kialakulásában is. Az itthon kezelt pszichiátriai betegek felénél társul a depresszióhoz fájdalom. Leggyakrabban nyak-, fej-, derék- vagy hátfájás, hasi, ízületi panaszok – derült ki egy felmérésből. A depressziós betegek csaknem 80 százaléka kizárólag testi tünetekkel, főként fájdalmakkal jelentkezik az alapellátásban. Sok orvos nem gondol ilyenkor az esetleges depresszióra, és csak a testi okokat próbálja feltárni. Így többnyire túl hosszú idő telik el, amíg a beteg megfelelő, pszichiátriai segítséget kap.

Az árulkodó tünetek

A rossz hangulatú napok és a depresszió, mint hangulatbetegség közötti különbség nem a hangulat minőségében, hanem intenzitásában és időtartamában mutatkozik meg. A depressziós emberre a teljes és befolyásolhatatlan kétségbeesés, a sírógörcsök, a letargia, az öngyűlölet, illetve a kimerültség és a hipochondria a jellemző. Szélsőséges esetekben téveszmék és hallucinációk is gyötörhetik őket. A tünetek változatosak és sokfélék lehetnek: előfordulhat hirtelen fogyás, vagy akár hízás, bénult akarat, cselekvésképtelenség. A beteg ilyenkor még az ágyból is képtelen felkelni. Az orvos akkor állapítja meg a depressziót, ha a tünetcsoport összességében, vagy főbb elemeiben 2 hétnél tovább áll fenn.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a teol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában